Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
A DAI "bukásáról" is megírtam már a véleményemet, ide másolom ezt is:
DAI-ról: többen bukásról beszélnek, és az okokat vizsgálnák. Szimpatikus elhatározás -ezért én is felhozok egy lehetséges okot, melyre meggyõzõdésem szerint senki sem gondolt (legalábbis nem írta meg)
Arról van szó, hogy a DAI beválását vizsgálva természetesen a decemberi középhõmérsékletet vesszük figyelembe. Viszont a dec. 1-tõl dec. 31-ig terjedõ intervallum önkényes emberi konstrukció a légköri folyamatokhoz viszonyítva.
Hasonló a helyzet rekordmeleg nyári hónapok esetén. Egyáltalán nem mindegy ugyanis, hogy ugyanaz a hõhullám a hónap közepén, vagy a végén érkezik-e. Ez utóbbi esetben ugyanis a forró idõszak egy része átcsúszik a következõ hónapra, és kapunk 2 magas középhõmérsékletû, de nem szélsõségesen forró hónapot az egy rekordmeleg helyett.
Most is, ha csak dec. 20-ig néznénk a középhõmérsékletet, mondhatnánk, hogy a DAI jól bevált. Azonban közbejött a nagyon gyakori karácsonyi zonalitás, enyhülés. Ez a tél következõ etapját jelenti, s a DAI nyilván nem erre, hanem az elõzõ, kora téli etapra vonatkozik.
Nézzük meg kissé közelebbrõl ezeket a szakaszokat. A csökkenõ besugárzás miatt a tél felé haladva elõször nyilván a könnyen lehûlõ eurázsiai szárazföld válik hidegebbé, míg az észak-atlanti térség viszonylag enyhe marad. (Itt jön a képbe a DAI szibériai hófelhalmozódást reprezentáló eleme) Tehát, a közelünkben jön létre megfelelõ hõkontraszt és hidegleszakadás.
Talán ennek a következménye a nálunk igen gyakori késõ novemberi, kora decemberi téli epizód.
A napforduló környékén viszont az észak-atlanti térség (Grönland, arktikus szigetvilág, Hudson-öböl) is nagyon lehûl, és a hideg leszakad az óceánra. Ez természetesen rendkívül felerõsíti a ciklontevékenységet az izlandi térségben, mely ránk nézve nyugati, délnyugati áramlással jár (karácsonyi enyhülés)
Más kérdés, hogy jó teleken, mikor az északkelet-európai hidegfelhalmozódás is erõs, ez a nyugati légpálya hamarosan görbül, lefûzõdik. S mi már január elsõ dekádjában megkapjuk soron következõ hidegelárasztásunkat. hideg havazas
Szóval, a DAI-t fentiek tükrében kellene vizsgálni, és intervallumát a természetes folyamatokhoz szabni. Javasolhatnám a nov. 20-tól dec. 20-ig terjedõ idõszakot, Kora Téli Anomália Index néven.
A linkedhez: így legyen! (S lehet így is lesz, hiszen már elég közel van)
DAI-ról: többen bukásról beszélnek, és az okokat vizsgálnák. Szimpatikus elhatározás -ezért én is felhozok egy lehetséges okot, melyre meggyõzõdésem szerint senki sem gondolt (legalábbis nem írta meg)
Arról van szó, hogy a DAI beválását vizsgálva természetesen a decemberi középhõmérsékletet vesszük figyelembe. Viszont a dec. 1-tõl dec. 31-ig terjedõ intervallum önkényes emberi konstrukció a légköri folyamatokhoz viszonyítva.
Hasonló a helyzet rekordmeleg nyári hónapok esetén. Egyáltalán nem mindegy ugyanis, hogy ugyanaz a hõhullám a hónap közepén, vagy a végén érkezik-e. Ez utóbbi esetben ugyanis a forró idõszak egy része átcsúszik a következõ hónapra, és kapunk 2 magas középhõmérsékletû, de nem szélsõségesen forró hónapot az egy rekordmeleg helyett.
Most is, ha csak dec. 20-ig néznénk a középhõmérsékletet, mondhatnánk, hogy a DAI jól bevált. Azonban közbejött a nagyon gyakori karácsonyi zonalitás, enyhülés. Ez a tél következõ etapját jelenti, s a DAI nyilván nem erre, hanem az elõzõ, kora téli etapra vonatkozik.
Nézzük meg kissé közelebbrõl ezeket a szakaszokat. A csökkenõ besugárzás miatt a tél felé haladva elõször nyilván a könnyen lehûlõ eurázsiai szárazföld válik hidegebbé, míg az észak-atlanti térség viszonylag enyhe marad. (Itt jön a képbe a DAI szibériai hófelhalmozódást reprezentáló eleme) Tehát, a közelünkben jön létre megfelelõ hõkontraszt és hidegleszakadás.
Talán ennek a következménye a nálunk igen gyakori késõ novemberi, kora decemberi téli epizód.
A napforduló környékén viszont az észak-atlanti térség (Grönland, arktikus szigetvilág, Hudson-öböl) is nagyon lehûl, és a hideg leszakad az óceánra. Ez természetesen rendkívül felerõsíti a ciklontevékenységet az izlandi térségben, mely ránk nézve nyugati, délnyugati áramlással jár (karácsonyi enyhülés)
Más kérdés, hogy jó teleken, mikor az északkelet-európai hidegfelhalmozódás is erõs, ez a nyugati légpálya hamarosan görbül, lefûzõdik. S mi már január elsõ dekádjában megkapjuk soron következõ hidegelárasztásunkat. hideg havazas
Szóval, a DAI-t fentiek tükrében kellene vizsgálni, és intervallumát a természetes folyamatokhoz szabni. Javasolhatnám a nov. 20-tól dec. 20-ig terjedõ idõszakot, Kora Téli Anomália Index néven.
A linkedhez: így legyen! (S lehet így is lesz, hiszen már elég közel van)