Bioszféra

Vidéki rabszolgák?
No nem hinném, hogy valóban annak érzed magad belülrõl, akármilyenek is a körülmények.A mihez képest mindenhez viszonyításának kérdése!
Azzal egyetértek, hogy egyedül, partner nélkül nõként valóban nem könnyû messzebb is elbolyongani, de talán Veszprémben is meg lehetne találni azokat a "civileket", akik szervezettebben, csoportosan és rendszeresen róják a poros szekérutakat. Ha van rá igény. És lehet közöttük több a csendesebb típus, mint a nyüzsgõ! Bár szerencsénkre Te azért elég sokat nyüzsögsz a fórumokon.
A "nincs idõ rá" formulában én nem hiszek.Arra van amire szakítok, ami valóban fontos Nekem.Sokszor rengeteg hülyeségre szórjuk szét az idõnket.
Nem hiszem, hogy a 30-as évek - fajlagosan sokkal rosszabb életkörülmények között élõ - városi munkásturistái sok mûszakos kizsigerelõ munkarendjükkel, szombati munkanapjukkal, sokkal több idõvel rendelkeztek volna, mint akármelyikünk.
És vasárnaponként mégis felépültek a pilisi Kevély-nyeregben vagy a Szénáson, vagy a börzsönyi Kisinócon vagy épp a Nagy-Hideg-hegyen a turistaházak, fogalták a forrásokat, jelzést festettek, cikkeket szereztek, túrákat írtak ki, vándoroltak, gyûléseztek, egyesületi életet éltek, sátraztak, réten aludtak, szalonnát sütöttek, daloltak.
Persze nem kell mindenkinek erdõt-mezõt-hegyet járni (jól is néznénk ki! ), de 10 tavasz alatt berki szellõrózsát fényképezni (ha van igény rá, már pedig ahogy itt és más fórumokon olvasom van!) az elérhetõ közelségû Som-hegy bükköseiben, talán nem lehetetlenség...Szvsz