A ciklikusság jóformán csak télen segít az eligazodásban, de akkor igen nagy segítség.
(Nyilván emlékszel rá: a december közepi, tartós zonalitást feltételezõ, s szintén a ciklikusságra alapozott latolgatásom jól bevált. Hasonló volt a helyzet a január végi lehûléssel. Elõzõleg ennek legvalószínûbb idõpontját jan. 17. és jan. 22. közé tettem ugyan, de a pár napos "csúszás" még elmegy -véleményem szerint)
A téli szinoptikai ciklus a Namias-féle cikluson (zonális és meridionális áramlású idõszakok szabályos váltakozása) alapul. Nem teljesen azonos azzal -azt mondhatnám, hogy a teoretikus ciklusnak (melyet forgókádas kísérletekkel igazoltak is) konkrét, szinoptikai megvalósulása.
Mivel az egész elméletnek az alapja, egyben a ciklus mozgatója a meridionális hõkontraszt, ezért a ciklus akkor kifejezett, ha ez kellõen nagy. Azaz, a téli félévben, téli tipusú cirkuláció mellett.
Becslésem szerint nagyjából novembertõl márciusig használható. Nyáron szinte észrevehetetlen, fogódzót akkor nem nyújt a kilátások mérlegelésénél.
Az egy ECMWF kivételével a modellek most elég vigasztalan képet nyújtanak télfan szempontból (üres is a fórum, csak úgy kong!)
Számba vehetõ hidegelárasztást se a GFS, se a GEM nem ad kb- 200 óráig (és utána sem, de azt már nemigen vehetjük figyelembe)
Viszont több-kevesebb hidegfelhalmozódás mindhárom modell térképein látszik, 200 óra körül, a Skandináv-félsziget északi felén és attól északra. Ez a tény, karöltve azzal hogy most a ciklus zonális fázisában vagyunk, mely a jövõ héten valószínûleg "megérik" (meridionális fordulatra), továbbra is a legnyomatékosabban felveti egy komoly makroszinoptikai átrendezõdés LEHETÕSÉGÉT a jövõ utáni héten.
Eléggé biztos vagyok abban, hogy február utolsó dekádja másféle, s télibb jellegû idõjárást hoz, mint amilyen most jellemzõ. Persze a hideg(ebb) idõszak pontos lefolyása, a lehûlés mértéke, az esetleges hó mennyisége még több, mint kérdéses. hideg havazas