Hát persze, én is ezt mondom, mégis mindenki azt állítja, hogy kellett a hó meg a hideg a kártevõknek, meg a növényeknek baja lesz mert enyhe a tél.
Hát a hideg meg a hó két hétig megvolt, mégsincs baja semminek, hogy a tél átlag feletti az egy dolog, megvolt a hó és a hideg.
Ez egy átlagos téli idõszak volt két hétig.
Persze az 1929-es tél után nem az volt a kérdés, hogy a kártevõk elpusztultak-e, azután sokkal nagyobb gondok lehettek, miután -25-30 fokok voltak országosan napokig Link Link Link Link
Egy ilyen tél mostanában katasztrofális lenne.
Bár nem biztos, hogy a debreceni 1 méteres talajfagy másfelé is megvolt, szerintem a dunántúli részeken akkora hó volt, hogy ott nem hatolt le a fagy olyan mélyre.
De cserébe sokkal hidegebb lehetett.

Atis!
Pontosan, sokkal több hátránya van, sokkal több kár származik a hideg tél miatt, mint ami elõnye van.
A sokkal több azt jelenti, hogy gyakorlatilag nincs elõnye, a kártevõk minden egyes évben vannak, ha hideg a tél ha enyhe.
Persze az 1929-es, 1985-ös és 87-es tél lehet hogy kinyír néhány kártevõt, de ugyanúgy kinyír egy csomó növényt, így kevesebb kártevõ marad a kevesebb növényre.
Persze nem a nyírfákat, nyárfákat, tölgyeket, bükköket, meg a fenyõt bántja, hanem a gyümölcsfákat.
A -25-30 fokot azért már nem szeretik a barackok, szilvák, diók, cseresznyék sem.
1929-ben nyáron biztos nem nagyon volt kártevõ, de a kopasz fák valahogy nagyobb problémát okozhattak.