Ho-ho-hóváró
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Sokat beszéltünk már róla, más jellegû témában is szóba került, és egy ideje talán lász ír errõl a legtöbbet. Tudjuk, hogy a Kárpát-medencében a körülötte lévõ légköri képzõdmények (fõleg az akciócentrumokra gondolok) erõssége határozza meg az aktuális klímát. Úgy képzeljük ezt el, hogy pl. van olyan 5-10-30-stb. éves idõszak, amikor a megelõzõ idõszakhoz képest, az azori és/vagy az izlandi és/vagy télen a szibéiai akciócentrum erõsebb, vagy gyengébb. Ilyen változásokat mutattak ki, melyet az AMO-val hoznak kapcsolatba (csak az összefüggés nem a legerõsebb, és a mögötte lévõ fizikai hátteret sem ismerjük).
A lényeg, hogy ezen múlik, hogy egy-egy idõszakban inkább zonálisabb (óceáni), vagy inkább meridionálisabb (nedves vagy akár száraz kontinentális) éghajlati körülmények uralkodnak. (Bármelyikben is legyünk, a szélsõségek egyik típusa az, amikor pl. a meridionális idõszakban rosszkor köszönt be egy zonális idõszak, s emiatt egy tél kiugróan enyhére sikerül /2006-7/, vagy hasonló jelenség történik: sokan ezek léte miatt vonják kétségbe ezeknek a szakaszoknak a létét, s valóban rontja is a statisztikai kimutathatóságukat.)
Ez az egyik ok, ami miatt nem mindegy, hogy mikor írták az általad idézett könyve(ke)t. A másik ok, hogy ha elég régen, akkor még nem csak az aktuális klíma lehetett másmilyen, mint amit a fotóiddal bizonygattál (és én azt nem is kérdõjelezem meg), hanem talán még csak nem is tudták, hogy a klíma olyan mértékben változhat, hogy esetleg pl. idén már ne legyen igaz, amit ír. (Vagyis: ha tudták is, hogy a klíma változik, nem gondolták, hogy az országunk, tájegységeink addig leírt jellemzésének átírását is esetleg szükségessé teheti.)
Konkrétat mondok:
ha zonális az éghajlat, és emiatt ÉNY-DK irányban folyamatosan hideg sarki-tengeri légtömegek haladnak, akkor a kontinens elõbb kezd el melegedni, az óceáni hûtõ-fûtõ hatás a tavasz elején már átcsap hûtésbe. Így keleten melegebb lehet a tavasz, mint nyugaton. Ez ugyan nem országos, hanem kontinentális viszonylat, de ez a felállás már könnyen elõidézheti, hogy nyugaton "késõbb tavaszodjon".
(Ami inkább probléma nekem, hogy sosem értettem, mit jelent a tavaszodás egy ilyen megfogalmazásban. Melegedés, egy adott T /napi T-átlag, Tmax/ elérése, vagy adott napi napfénytartam elérése, netán egy bizonyos növény kivirágzása?)
"Márpedig az fix, hogy a szakmákon belül ilyen differenciált összevetéseket soha senki nem végzett heteken, hónapokon, éveken, évtizedeken át egész megyékre vonatkozóan."
Ahogy olvasom néha egy-egy táj jellemzését, elõkerülnek olyan dolgok, hogy pl. a Naszály északi oldalán azért másmilyen az erdõ, mint a délin, mert ott más a mikroklíma. Ugyanígy a Börzsöny, Cserhát esetére is találtam már növényföldrajzilag ennyire differenciált megfigyeléseket, melyek a klíma különbözõségével okolják a növényzet változásait. Holott valóban igaz lehet, hogy olyan részletes megfigyelések nincsenek, hiszen ahhoz egy falura vagy 2-3 állomás kéne, de a földrajzi (geomorfológiai) sajátosságok alapján a mikroklíma különbözõségeire többnyire jól szoktak következtetni (fagyzug a völgyben van, északi vs. déli lejtõ, csapadékviszonyok, uralkodó szélirány által okozott helyi fõn, stb.).
Az utolsó mondatoddal egyetértek.
Úgy érzem, itt megint elõkerül a másik "kedvenc" témánk is: sajnos magunkra vagyunk utalva abból a szempontból, hogy meg tudjuk-e különböztetni a klimatológusokat a klímapolitikusoktól.
Saját példám, hogy bejártam az egyetemen az összes földtanosnak kötelezõ Meteorológia elõadásra, ahol szó volt klimatológiáról. Ott röpködtek az IPCC-tanok, meg minden ilyesmi. Aki viszont tényleg meteorológus lett, az tanult már paleoklimatológiát, alkalmazott klimatológiát, ugyanattól az elõadótól, sõt, speciként tartott elõadást magáról a klímapolitikáról is. Ezeken már tisztább volt a kép, sõt, utóbbin azt hiszem konkrétan el is mondta, hogy amit elsõ félévben hallgattak, azt nem szabad túl komolyan venni. Ma már ott tartunk, hogy az IPCC 2001-es elõrejelzései gyakorlatilag megdõlni látszanak. (Errõl JoeJack írt, amire Usrinnak volt válasza, át lettek rakva az Éghv-ba. Azzal sem értek mindenben egyet, de az itt most mindegy. Ha marad erõm, megírom azt is ott.)
A lényeg, hogy ezen múlik, hogy egy-egy idõszakban inkább zonálisabb (óceáni), vagy inkább meridionálisabb (nedves vagy akár száraz kontinentális) éghajlati körülmények uralkodnak. (Bármelyikben is legyünk, a szélsõségek egyik típusa az, amikor pl. a meridionális idõszakban rosszkor köszönt be egy zonális idõszak, s emiatt egy tél kiugróan enyhére sikerül /2006-7/, vagy hasonló jelenség történik: sokan ezek léte miatt vonják kétségbe ezeknek a szakaszoknak a létét, s valóban rontja is a statisztikai kimutathatóságukat.)
Ez az egyik ok, ami miatt nem mindegy, hogy mikor írták az általad idézett könyve(ke)t. A másik ok, hogy ha elég régen, akkor még nem csak az aktuális klíma lehetett másmilyen, mint amit a fotóiddal bizonygattál (és én azt nem is kérdõjelezem meg), hanem talán még csak nem is tudták, hogy a klíma olyan mértékben változhat, hogy esetleg pl. idén már ne legyen igaz, amit ír. (Vagyis: ha tudták is, hogy a klíma változik, nem gondolták, hogy az országunk, tájegységeink addig leírt jellemzésének átírását is esetleg szükségessé teheti.)
Konkrétat mondok:
ha zonális az éghajlat, és emiatt ÉNY-DK irányban folyamatosan hideg sarki-tengeri légtömegek haladnak, akkor a kontinens elõbb kezd el melegedni, az óceáni hûtõ-fûtõ hatás a tavasz elején már átcsap hûtésbe. Így keleten melegebb lehet a tavasz, mint nyugaton. Ez ugyan nem országos, hanem kontinentális viszonylat, de ez a felállás már könnyen elõidézheti, hogy nyugaton "késõbb tavaszodjon".
(Ami inkább probléma nekem, hogy sosem értettem, mit jelent a tavaszodás egy ilyen megfogalmazásban. Melegedés, egy adott T /napi T-átlag, Tmax/ elérése, vagy adott napi napfénytartam elérése, netán egy bizonyos növény kivirágzása?)
"Márpedig az fix, hogy a szakmákon belül ilyen differenciált összevetéseket soha senki nem végzett heteken, hónapokon, éveken, évtizedeken át egész megyékre vonatkozóan."
Ahogy olvasom néha egy-egy táj jellemzését, elõkerülnek olyan dolgok, hogy pl. a Naszály északi oldalán azért másmilyen az erdõ, mint a délin, mert ott más a mikroklíma. Ugyanígy a Börzsöny, Cserhát esetére is találtam már növényföldrajzilag ennyire differenciált megfigyeléseket, melyek a klíma különbözõségével okolják a növényzet változásait. Holott valóban igaz lehet, hogy olyan részletes megfigyelések nincsenek, hiszen ahhoz egy falura vagy 2-3 állomás kéne, de a földrajzi (geomorfológiai) sajátosságok alapján a mikroklíma különbözõségeire többnyire jól szoktak következtetni (fagyzug a völgyben van, északi vs. déli lejtõ, csapadékviszonyok, uralkodó szélirány által okozott helyi fõn, stb.).
Az utolsó mondatoddal egyetértek.
Úgy érzem, itt megint elõkerül a másik "kedvenc" témánk is: sajnos magunkra vagyunk utalva abból a szempontból, hogy meg tudjuk-e különböztetni a klimatológusokat a klímapolitikusoktól.
Saját példám, hogy bejártam az egyetemen az összes földtanosnak kötelezõ Meteorológia elõadásra, ahol szó volt klimatológiáról. Ott röpködtek az IPCC-tanok, meg minden ilyesmi. Aki viszont tényleg meteorológus lett, az tanult már paleoklimatológiát, alkalmazott klimatológiát, ugyanattól az elõadótól, sõt, speciként tartott elõadást magáról a klímapolitikáról is. Ezeken már tisztább volt a kép, sõt, utóbbin azt hiszem konkrétan el is mondta, hogy amit elsõ félévben hallgattak, azt nem szabad túl komolyan venni. Ma már ott tartunk, hogy az IPCC 2001-es elõrejelzései gyakorlatilag megdõlni látszanak. (Errõl JoeJack írt, amire Usrinnak volt válasza, át lettek rakva az Éghv-ba. Azzal sem értek mindenben egyet, de az itt most mindegy. Ha marad erõm, megírom azt is ott.)