Végre valaki, aki érdemben szól hozzá!
Rohanok (mostanában mindig), ezért csak egy gondolat!

"Konkrétat mondok:
ha zonális az éghajlat, és emiatt ÉNY-DK irányban folyamatosan hideg sarki-tengeri légtömegek haladnak, akkor a kontinens elõbb kezd el melegedni, az óceáni hûtõ-fûtõ hatás a tavasz elején már átcsap hûtésbe. Így keleten melegebb lehet a tavasz, mint nyugaton. Ez ugyan nem országos, hanem kontinentális viszonylat, de ez a felállás már könnyen elõidézheti, hogy nyugaton "késõbb tavaszodjon"."

Én pont fordítva gondolom, a meridionális idõszakban a gyakori mediterrán ciklonok miatt keleten gyakrabban van elõoldal, ezért fordulhat elõ, hogy kisebb különbségek vannak tavaszodásban nyugat és kelet között.
jó példa erre a múlt tél.
Egy zonálisabb tél és tavasz idején sokkal elõbb virágzik itt minden, mint kelet felé haladva.
Valamikor 2007-2008 környékén egy hónappal késõbb virágzott Pilisborosjenõn egy közepes, dombi fekvésben a kajszi, mint itt nálunk.
Fordítva ez szerintem soha nem fordul elõ.

Amit az elején írtál nagyon helyes, egy zonális vagy meridionális idõszakban az a megtévesztõ, hogy van egy-egy év, ami rendkívül kilóg az adott trendbõl ellentétes irányban.
Talán pont azért, mert amikor a zonalitás uralkodik, akkor nem nagyon tud kemény tél lenni, mert a folyamatos nyugat-kelet irányú áramlás egyrészt fent tartja a hideget északon, de közben a ciklonok mögött le-le tud jönni egy kis adag, amire viszont lejönne a nagy hideg, a következõ ciklon már nyomja is vissza.
Ha viszont egyszer-kétszer (85, 87 tele) leszakad, akkor nagyobb galibát tud tenni.
A meridionális idõszakban sok hideg tél, vagy hideg periódussal tûzdelt tél van, de ritkábbak a nagyon durvák.
A zonális idõszakban sok enyhe tél van, ritkábbak a hidegek, de ha hideg, akkor nagyon durván.
Bocsánat a hebehurgya fogalmazásért, de tényleg rohanok!