Szerintem a városon kívül is vannak foltok, ahol fagy, csak az állomás pont olyan helyen van, ahol nem fagy.
Az olasz alföldön, a Pó-síkságon ez úgy van, hogy totál sík mint az asztallap, mész kocsival, és az egyik faluban rommá fagyva minden, a másikban nem, a harmadikban félig, megint semmi megint rommá, pedig a terep nem változik semmit, nincs domb, nincs völgy, nincs mélyedés.
Az olaszok ezt úgy hívják, hogy buborékosan, foltokban fagyott.
Valószínû valami oknál fogva (pl. szél, egy fasor szélárnyéka) egyik helyen elkezd csökkenni a hõmérséklet jobban, és miután lehûlt, nehezebb lesz, egy hideg buborék képzõdik a sík terepen, és ez megmarad egész éjszakára.
Valahogyan az Alföldön is ki kell ülepednie a hideglevegõnek, de mivel tiszta sík, ezért ez nem olyan látványos, mint a dombvidékeken.
Az sík vidékeken elég egy gát, egy autópálya töltés, egy erdõsáv, és máris kialakulnak ezek a hidegbuborékok.
A szegedi állomás egy olyan ponton van, ami alföldi viszonylatban dombi mérésnek felel meg, mivel növényekkel foglalkozom, gyakran tudom meg, hogy +1 fokos szegedi állomási mérésnél odébb rommá fagyott minden.
Illetve az Alföldön ha van néhány méteres szintkülönbség, ott is az is markáns különbséget eredményez.