Olyannyira így van, ahogy írod, hogy ma reggelre is bõven pozitív, +3 fokos 850 mellett voltak fagyok az országban.
2005. február 10-ére virradóan az országban -20-26 fokok lettek Link úgy, hogy alig -5 fokos 850 volt felettünk.
Igaz elõtte -10 alatt volt a 850, csak az a különbség a téli és a tavaszi idõszakban egy ilyen helyzetben, hogy az alsó légrétegekben megülepedett -20-25 fokos levegõ sokkal lomhább, a magasban bejövõ melegebb levegõ által nehezebben mozdítható és átkeverhetõ, mint most egy 0 fok körüli hõmérséklet.
Ez abban is megfigyelhetõ, hogy ha télen -20-25 fok van a síkon, egy a domb irányába fújó szél nem keveri fel a dombra a komoly hideget, míg tavasszal vagy õsszel ha -3-5 fok van lent, az pikk-pakk felkeverõdhet a dombra.
2010. december 19-re virradóan a síkon és a völgyekben -18-22 fokok voltak, a dombon már döngetett a déli szél, mégsem keverte fel a dombra, így lehetett -8,1 fokos T min Tormaföldén.
2 éve vagy 3 éve õsszel az elsõ fagy a dombon errefelé -5 fok volt, mert a síkon lévõ -5 fok a köddel együtt a déli szél által felkeverõdött a dombokra.
Ezért gondolom, hogy ha pozitív 850 van felettünk tavasszal, akkor már a legritkább esetben van károkozó fagy.
Persze a völgyek, síkok és fagyzugok más tészta, a szokásos helyeken gyakran látunk +20 fokos nap után -1-2 fokos T mint március-áprilisban pozitív 850 mellett.
A jövõ heti helyzet annyira komoly is lehet, hogy nem csak az említett fekvéseket veszélyezteti, hanem a dombokat és a nagyobb települések kiskertjeit, udvarait is.
A szél azért érdekes dolog, mármint a szél elállása éjszakáján, mert akkor a szendvics-effektus lép fel, vagyis a magasabb, jó fagylefolyású dombokon még fúj a szél ezért szállított fagy van, a völgyekben már el-eláll a szél, ezért ott kisugárzásos fagy van, közte a közepes magasságok a legjobbak, ahol a szállított levegõ nem annyira hideg, a kisugárzásos fagy meg még nem telik fel oda.
Ilyenkor tud fagyni egy fasor vagy erdõ mögött, mert a fák már lombosak, leállítják a szelet és mögöttük egy hideglégtó keletkezik.
A változó erõsségû szél azért nem annyira veszélyes, mert a károkozó fagy esetében a fagy kitettség ideje is számít, és amikor eláll, elkezd hûlni, majd pont mielõtt elérné a kritikus szintet, libben a szél és vissza tud menni 2-3 fokot a hõmérséklet.
Aztán újra eláll, újra csökken a hõmérséklet, majd megint mocorog valami és megint emelkedik a hõmérséklet akár pár tizedet, ilyenkor egy EKG-re hasonlít az éjszakai hõmérséklet.

A 2007. május 2-i fagykárokról már 2 millió diplomamunkának kellett volna készülnie, annyira tanulságos volt.
2007. május 1-én -1 fokot mért a kanizsai állomás Link úgy, hogy fagykárnak esze ágában sem volt lennie sehol a megyében.
-1 fok még nem csinál kárt.
Másnap így festett a napijelentés Link
Látható, hogy a milliárdos károk úgy keletkeztek, hogy olyan fagyot, ami kárt okoz, alig-alig mértek az állomások az Alföldön és a keleti országrészben.
Az északkeleti völgyeket nem véve figyelembe, egyedül a nyírlugosi -6 fok, egy -3 fok és 1-2 -2 fok van, az összes többi -0 fok körüli érték, sõt, vannak a fagy által leginkább sújtott területek kellõs közepében +1+2 fokos értékek is.
Ez mutatja nagyon jól az állomások elhelyezésének problematikáját, illetve azt, hogy mennyire fontos az adatokat megfelelõen feldolgozni, kezelni.
A fagykárok centrumától nagyon messze északnyugaton Pápa -2 fok, Paks -3 fok, Kakucs -4 fok, közben Debrecen +1 fok, Szolnok +2 fok!!!
A nyírlugosi -6 fok mutatja igazán, hogy mi okozta a károkat!
Másik oldali megközelítésbõl: ha olyan helyekre telepítették volna az ültetvényeket, ahol a 0, +1, +2 fokok voltak, akkor nem lettek volna károk.
Ebbõl következik, hogy az ültetvények nagyon rossz fekvésekben vannak!

Egy szó mint száz: komoly a helyzet a jövõ hétre, az elmúlt évek szélsõségeinek sorába pont belefér egy olyan éjszaka, ami rommá fagyasztja az ország gyümölcsöseit!