Ho-ho-hóváró
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Nagyon érdekeseket írtál, örömmel olvastam végig. A digitális autóhõmérõvel szerzett tapasztalataim megerõsítik az általad elmondottakat.
Nagyon hasznos információk ezek, mert úgy tapasztalom, fórumtársaink nagy részében még nem tudatosult eléggé, mennyire elszakadhatnak a mikroklimatikus hõmérsékleti viszonyok a nagytérségi idõjárási folyamatoktól egy inverzióra hajló éjszakán. Például, az én házam sík helyen van, de nem lefolyástalan mélyedésben. Ellenben a folyóparti galériaerdõ északias irányból szélárnyékot tart. Ezért éjjelre itt szinte mindig teljesen eláll a másutt még mérsékelt az ény-i szél. Roppant érdekes, hogy a kert középsõ és déli részében van egy több négyzetméteres folt, ahol fagypont közeli hõmérséklet esetében rendszeresen deres a fû, míg a kert többi részében csak harmatos. Ezen a "dérfolton" ma és tegnap hajnalban is fagyott.
Hogy bizonyos T850 mellett milyen lehet a 2m-en mérhetõ hõmérséklet, nagyon érdekes kérdés.
Ez utóbbi a felhõzet mennyiségén, a légmozgáson és a levegõ páratartalmán kívül nyilván függ a talaj állapotától, az esetleges talajfagytól és/vagy hótakarótól, azonkívül az éjszaka hosszától is. Véleményem szerint télen, mikor a talaj nagyon hideg vagy fagyott, és hosszú az éjszaka, a T850 és a T2m között sokkal nagyobb eltérés fordulhat elõ, mint amekkora ilyenkor tavasszal lehetséges. Télen enyhén pozitiv T850 mellett talajközelben akár kemény fagyok is lehetnek (hideg légpárna)
Jó volna tudni, vajon az egyes évszakokban mekkora eltérés képzelhetõ el egyáltalán a magas illetve a talajközeli légrétegek hõmérséklete között az inverziós éjszakákon. Ennek gyakorlati jelentõsége is nagy.
Még egy érdekesség: Peti80 fórumtársunk észlelése szerint mikor a környezõ síkon kialakul az inverziós talajközeli hideg légréteg és ott eláll a szél, nála a dombon éppen akkor élénkül meg.
Magyarázatként azt találtam ki, hogy az alsó hideg levegõréteg beszûkíti a keresztmetszetet, melyen át a légáramlás haladhat -hiszen az alul elhelyezkedõ inverziós hideg légtóba a szél nem hatolhat be. A szûkült keresztmetszet okozza az áramlás felgyorsulását, a szélélénkülést fent a dombon. Lehetséges ez?
Nagyon hasznos információk ezek, mert úgy tapasztalom, fórumtársaink nagy részében még nem tudatosult eléggé, mennyire elszakadhatnak a mikroklimatikus hõmérsékleti viszonyok a nagytérségi idõjárási folyamatoktól egy inverzióra hajló éjszakán. Például, az én házam sík helyen van, de nem lefolyástalan mélyedésben. Ellenben a folyóparti galériaerdõ északias irányból szélárnyékot tart. Ezért éjjelre itt szinte mindig teljesen eláll a másutt még mérsékelt az ény-i szél. Roppant érdekes, hogy a kert középsõ és déli részében van egy több négyzetméteres folt, ahol fagypont közeli hõmérséklet esetében rendszeresen deres a fû, míg a kert többi részében csak harmatos. Ezen a "dérfolton" ma és tegnap hajnalban is fagyott.
Hogy bizonyos T850 mellett milyen lehet a 2m-en mérhetõ hõmérséklet, nagyon érdekes kérdés.
Ez utóbbi a felhõzet mennyiségén, a légmozgáson és a levegõ páratartalmán kívül nyilván függ a talaj állapotától, az esetleges talajfagytól és/vagy hótakarótól, azonkívül az éjszaka hosszától is. Véleményem szerint télen, mikor a talaj nagyon hideg vagy fagyott, és hosszú az éjszaka, a T850 és a T2m között sokkal nagyobb eltérés fordulhat elõ, mint amekkora ilyenkor tavasszal lehetséges. Télen enyhén pozitiv T850 mellett talajközelben akár kemény fagyok is lehetnek (hideg légpárna)
Jó volna tudni, vajon az egyes évszakokban mekkora eltérés képzelhetõ el egyáltalán a magas illetve a talajközeli légrétegek hõmérséklete között az inverziós éjszakákon. Ennek gyakorlati jelentõsége is nagy.
Még egy érdekesség: Peti80 fórumtársunk észlelése szerint mikor a környezõ síkon kialakul az inverziós talajközeli hideg légréteg és ott eláll a szél, nála a dombon éppen akkor élénkül meg.
Magyarázatként azt találtam ki, hogy az alsó hideg levegõréteg beszûkíti a keresztmetszetet, melyen át a légáramlás haladhat -hiszen az alul elhelyezkedõ inverziós hideg légtóba a szél nem hatolhat be. A szûkült keresztmetszet okozza az áramlás felgyorsulását, a szélélénkülést fent a dombon. Lehetséges ez?