Ho-ho-hóváró
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Ember, jó szemû megfigyelõ vagy! Egyre jobban tetszik, amiket írsz.
Valóban, az éjszakai lehûlés dandárja, a "nagy lezutty" az esetek többségében az éj elsõ felében következik be. Sokszor megfigyeltem, hogy a jó ütemben csökkenõ hõmérséklet éjfél felé stagnálni kezd: például, a délutáni 11 fokról éjfélig-egy óráig gyorsan lecsökken 4 fokra, de innen hajnalig már csak pár fokot hûl.
A fizikai magyarázat kézenfekvõ: a harmatpontig tart a gyors lehûlés, akkor felszabadul a látens hõ, ezért a hõmérséklet stagnálni kezd, sõt rövid idõre vissza is emelkedhet kissé.
Aztán persze a látens hõ is kisugárzik, a hõmérséklet újra lefelé indul a következõ harmatpontig. Ilyenkor lépcsõzetesen, "pipikben", lassan tovább süllyed a hõmérséklet a minimum eléréséig.
Ha száraz a levegõ és alacsonyan van a harmatpont, akkor máshogy játszódik le az éjszakai lehûlés. A hosszú stagnálás, észrevehetõ visszamelegedés ilyenkor elmarad, s az éjszaka második felében is derekasan megy lefelé a higanyszál. A magam részérõl az autó tetején kicsapódó harmatot figyelem, ebbõl következtetek a levegõ nedvességtartalmára és a harmatpont elérésére.
Fentiek természetesen csak akkor érvényesek és megfigyelhetõk, ha az éjszaka végig derült, szélcsendes marad.
Gyökeresen más a lehûlés jellege vastag hótakaró esetén, ha hideglevegõ tartózkodik felettünk és felhõtlen, gyenge légmozgású az éjszaka. Ilyenkor kíméletlenül, nyakló nélkül zuhan a hõmérséklet. Fenti feltételek mellett hótakaró nélkül hajnalra lehûl a levegõ, mondjuk, -5, -7 fokig. Hó nélkül a -10 fok körüli minimum vidékemen már ritka, a -15 fok körüli szélsõségesen ritka (bár elõfordulhat)
Ugyanezen körülmények között, ha van 15 cm frissen hullott hó, a hõmérséklet játszi könnyedséggel leesik -20 fok közelébe.
Helytálló az is, amit a napi hõingásról írsz. Ez mifelénk a 16, 17 fokot nem nagyon szokta meghaladni. Vannak helyek az országban, ahol 20+ fokos hõingás is elõfordul, de ez ritka, nem ez a jellemzõ. Átmeneti évszakokban szokott megtörténni, hogy 16-17 fokos maxi után dérre kelünk reggel. Derûs, ökörnyálas októberi idõben figyelhetünk meg ilyesmit (szoktam mondani: nappal simogat, éjjel harap a levegõ), meg tavasz elsõ felében, mint idén is.
De 16 fokot jelentõsebben meghaladó csúcshõmérséklet esetén nálam nincs hajnali fagy, deresedés.
Valóban, az éjszakai lehûlés dandárja, a "nagy lezutty" az esetek többségében az éj elsõ felében következik be. Sokszor megfigyeltem, hogy a jó ütemben csökkenõ hõmérséklet éjfél felé stagnálni kezd: például, a délutáni 11 fokról éjfélig-egy óráig gyorsan lecsökken 4 fokra, de innen hajnalig már csak pár fokot hûl.
A fizikai magyarázat kézenfekvõ: a harmatpontig tart a gyors lehûlés, akkor felszabadul a látens hõ, ezért a hõmérséklet stagnálni kezd, sõt rövid idõre vissza is emelkedhet kissé.
Aztán persze a látens hõ is kisugárzik, a hõmérséklet újra lefelé indul a következõ harmatpontig. Ilyenkor lépcsõzetesen, "pipikben", lassan tovább süllyed a hõmérséklet a minimum eléréséig.
Ha száraz a levegõ és alacsonyan van a harmatpont, akkor máshogy játszódik le az éjszakai lehûlés. A hosszú stagnálás, észrevehetõ visszamelegedés ilyenkor elmarad, s az éjszaka második felében is derekasan megy lefelé a higanyszál. A magam részérõl az autó tetején kicsapódó harmatot figyelem, ebbõl következtetek a levegõ nedvességtartalmára és a harmatpont elérésére.
Fentiek természetesen csak akkor érvényesek és megfigyelhetõk, ha az éjszaka végig derült, szélcsendes marad.
Gyökeresen más a lehûlés jellege vastag hótakaró esetén, ha hideglevegõ tartózkodik felettünk és felhõtlen, gyenge légmozgású az éjszaka. Ilyenkor kíméletlenül, nyakló nélkül zuhan a hõmérséklet. Fenti feltételek mellett hótakaró nélkül hajnalra lehûl a levegõ, mondjuk, -5, -7 fokig. Hó nélkül a -10 fok körüli minimum vidékemen már ritka, a -15 fok körüli szélsõségesen ritka (bár elõfordulhat)
Ugyanezen körülmények között, ha van 15 cm frissen hullott hó, a hõmérséklet játszi könnyedséggel leesik -20 fok közelébe.
Helytálló az is, amit a napi hõingásról írsz. Ez mifelénk a 16, 17 fokot nem nagyon szokta meghaladni. Vannak helyek az országban, ahol 20+ fokos hõingás is elõfordul, de ez ritka, nem ez a jellemzõ. Átmeneti évszakokban szokott megtörténni, hogy 16-17 fokos maxi után dérre kelünk reggel. Derûs, ökörnyálas októberi idõben figyelhetünk meg ilyesmit (szoktam mondani: nappal simogat, éjjel harap a levegõ), meg tavasz elsõ felében, mint idén is.
De 16 fokot jelentõsebben meghaladó csúcshõmérséklet esetén nálam nincs hajnali fagy, deresedés.