És furcsának tûnik, szinte hihetetlennek, de az emberek nagy része nem tud errõl, sõt, a kertészeti egyetemeken szinte szóba sem hozzák a témát, ha mégis, akkor hülyeségeket tanítanak.
Meg egyéb szakmai vonalakon sem tudnak a jelenség jelentõségérõl semmit.
Ez nagyrészt azért is van, mert amit szoktál írni Te is, hogy az emberek alapvetõen rossz megfigyelõk, és ha tapasztalják is, rossz teóriákat állítanak fel.
Nem is az embereknek kellene ezt tudniuk, mert senki sem mászkál éjszaka dombra fel völgybe le, vagy méricskél, meg észre sem veszik.
Ezt az érintett szakmáknak kellene (vagy kellett volna) tanítani, bevinni a köztudatba, csak mivel õk sem tudták és tudják a mai napig (ami szinte tényleg hihetetlen mert annyira egyszerû), így az került be a köztudatba, hogy Pécs mediterrán, Szeged napos, Sopron szeles, Zala hûvös és csapadékos, a Kékestetõn télen sokat süt a nap a hidegpárna felett, a csapadék úgy képzõdik hogy a tó vize párolog, felszáll, fent lehûl, esik belõle az esõ, ami visszafolyik a tóba, így körforog a víz ==> "A Duna, Tisza, Mura lehúzza" világökörség, a növények a huzattól fáznak (Világökörség II.), az ország déli fele trópusi, az északi sarki klímájú, a globális felmelegedés délrõl jön, kúszik felfelé, a vihar megfordul, stb stb.
Ha én mostanában kezdenék tanítani mint földrajz szakos tanár, vagy tanítanék kertészeti egyetemen, tuti összeírnám ezeket és mind elmagyaráznám, hogy az nem úgy van.
Többet érne mint latinul megtanulni 2000 növényt, meg hogy sejtszinten milyen dolgok mennek végbe a növényekben.
Egy ilyen sztereotípiamentesítés után szerintem az ember rájön, hogy semmi sem az aminek látszik, és elkezd gondolkodni.

A globális felmelegedéssel kapcsolatban: ha arra vagyunk kíváncsiak, mi történne a természettel mondjuk 1 fokos középhõmérséklet emelkedés esetén, elég megnézni egy egymás mellett lévõ domb és egy völgyet.
A völgy volt az 1960-1990 közötti 30 év, a domb meg a mostani melegebb idõszak.
Egymás mellett, azonos csapadékviszonyok mellett, de más hõmérsékleten.