Írtam privátot, hogy ne itt kelljen boncolgatni, de akkor gyorsan néhány gondolat, még ha nem is kifejezetten nekem szólt.
A leírt szavak nagy hátránya, hogy olvasva nem, vagy nem mindig azt a hangsúlyt hallja az ember, amit a másik mögé gondol. Szerintem ez mindkettõnk számára ismerõs helyzet.
Persze van olyan is, amikor ez nem kérdés. A különösebb elõzmények nélküli, öncélú gyalázkodással nem tudok és nem is szeretnék azonosulni, mint ahogy eddig sem tettem. De lássuk be, a simogatás nem mindig célravezetõ. Ez nem azt jelenti, hogy x,y-t a földbe kell döngölni, de 14 évesen engem is a kert végébe kergetett apám, miután ötödjére sem értettem meg, hogy 7-re otthon kell lennem. Hatodjára már otthon voltam.
Legyen ez a végszó. kacsint

A szolnoki cella szépen pózol a kamerának: Link