Kedves Lász!

Ne haragudj, de nincs igazad!

A statisztika, az átlag az nem mutatja meg a valós helyzetet!

Azt mondod, hogy az elmúlt 10 év a valaha mért legcsapadékosabb volt.

Óriási tévedés!

Ezzel szemben az igazság a következõ!

2000-tõl kezdõdõen olyan súlyos aszályos évek sorozata kezdõdött, amire azelõtt (már amire emlékszem) nem igen volt példa a nyolcvanas, kilencvenes években.

Nevezetesen, sorolom az éveket: 2000, 2003, 2007, 2009, 2011, 2012.

Mint látható, az aszályos évek gyakorisága egyre növekszik!

(Bízzunk benne, hogy 2013 nem fog ebbe a kategóriába tartozni. Sajnos Dél-Pesten és Pest-megye bizonyos részein elég száraz az év eddig. Miközben az ország más részein hatalmas mennyiségek voltak)

Ezeket az éveket én "gyilkos" aszályos éveknek hívom.

Ilyenek azelõtt a 80-as, 90-es években nem voltak, pedig aszály akkor is elõfordult.

Miért mondom ezt? A magyarázat a következõ:

Az idõjárást nem csak a száraz adatok, mérések alapján kell vizsgálni, hanem a környezetre gyakorolt hatás alapján is!

A csapadék esetén a legjobb visszajelzõ a növényzet!

Elmondom Neked, hogy 2000 óta Magyarország növényzetében addig soha nem látott pusztulási folyamat indult meg a fásszárú növényzetben, aminek elsõdleges oka a rendkívüli szárazság.

Ez a pusztulás észlelhetõ az ültetett (parkok, kertek növényei) és a vadon élõ fásszárúak körében is.

Csak egy példa: Budapest parkjaiból 2000-tõl kezdõdõen a nyírfa (Betula pendula) gyakorlatilag kipusztult a szárazság miatt.

Ez mutatja a helyzet súlyosságát. A korábbi aszályokat még bírták. Ezt már nem.

De nagy a pusztulás a fenyõk körében is. Nemcsak a nedvességigényes fajok pusztulnak, mint a luc (Picea abies), hanem már a szárazságtûrõ fekete (Pinus nigra) és ezüst (Picea pungens) fenyõ is!

Nagyon, nagyon súlyos a helyzet! Elképesztõ nagy a vízhiány! (Miközben a Dunán a sok víz folyik el a gátak között) Döbbenetes ellentmondás!

Nem tudom hol élsz, de néha felállhatnál a számítógép elõl és a statisztikai adatok elemzése és az abból levont hibás következtetések helyett egy kicsit körülnézhetnél a környezetedben.

Például figyelhetnéd a növényzetet, mint a csapadék legfontosabb indikátorát!

Csak egy elméleti példa:

Ha egy évben január, február, márciusban esik 300 mm csapi, aztán fél évig 0 mm esik, aztán október, november, decemberben megint esik 300 mm akkor az összesen 600 mm és megvan az átlagos mennyiség.

Szerinted ekkor nyílván minden rendben van.

Holott a fél év nyári szárazság alatt minden növény elpusztult.

Na ennyit az átlagokról!

Tessék szíves lenni figyelni a környezet állapotát!

Elsõsorban a fásszárú növényeket!

Náluk jobb csapadék jelzõ nincs!