Több dolgot is figyelembe kell venni, miszerint az aszály és szárazság között elég nagy különbség van. Az, hogy aszály kialakuljon sok idõ kell, hogy elteljen, ezekre ott vannak az aszályindexek. A szárazság kialakulhat néhány hét alatt is ha déli száraz forró levegõ érkezik és kevés csapadék hull, de ez nem aszály, valamint itt még mint olyan, hogy víz, illetve csapadékhiány is szerepet kap. Ami még fontos, hogy aszály nagy területet érint, szárazabb idõ akár kisebb környezetet, de az nem aszály és könnyen regenerálódik, míg a másiknak határozott csapadékos periódus kell.
Aszályról maximum tavaly beszélhettünk, de szárazság néhány helyen akár még 2010-ben is elõfordulhatott, ha jól tudom épp Szombathely környéke volt, de mivel a csapadékrendszerek ezt bepótolták már ott sem volt szárazság.

Én ezt nem tudom máshogy leírni minthogy számokkal támasztom alá miszerint egy csapadékos periódusban vagyunk, ha tetszik ha nem, ez tény. Ha valaki ellenkezõjét állítja és körbe járta a témát és annak is muszáj lenne számokkal alátámasztani, hogy miért állítja az ellenkezõjét. Nagyon egyszerû rámondani, hogy aszály van és sírni mindig.

Hazánk éghajlata rapszodikus nem is lehet más mert speciális éghajlati rendszerek dominálnak, így a csapadékeloszlása, és ez mindig is így volt és így is lesz. Azt hiszem ezt a számokból kiderül. A 30 éves csúzsó átlag egy nagy b...ság, nem is lehet más, mivel pont a lényeget eltakarja, így ástam be magamat a hosszú távú és a néhány év által létrejött adatok halmazába, így próbálom rávilágítani a tisztelt olvasósságot arra, hogy sok fals tény jelenik meg nap mint nap, sajnos a szakma keretin belül is.

Ha a zalai erdõ most szárad akkor mi volt 1940-50-es években? Mert ha ez így van mint amit a cikk állít akkor ott már Szaharának kéne lennie mert az összes növény kiszáradt volna abban az évtizedekben vagy akár a 80-as években mikor a nyári szárazság igen gyakori volt. Szerencsére gyakran járok ott és állíthatom hogy olyan szép erdõsség és olyan nagy és egybefüggõ kiterjedésû zöld terület sehol máshol nincs az országba így az ottani fák és erdõterület köszöni szépen igen remek állapotban van:-)

Hazánk állat és növényvilág fel van készülve ezekre, mivel a genetikai állományuk tartalmazza hazánk szélsõséges éghajlati elemeit, más kérdés a behurcolt és újonnan telepített egzotikus növényvilágról, persze, hogy nem tud érvényre jutni és normálisan elterjedni, lásd a mediterrán növények és egyéb fajok, mivel a mi éghajlati elemeink erre a termesztésre bizony nem igen alkalmasak.

Egy kis visszatekintést még.

Június ha a puszta számokat veszem Diósdon csapadékos és a 30 éves csúszó átlaghoz képest átlagos, az elõzõ évtizedhez képest hûvösebb a hosszú éves adathoz képest picit hûvösebbnek fog adódni. Csapadék jóval több hullott. A fél éves mennyiség is jóval magasabb eddig.

Még két érdekesség Zalából. Szentpéterföldén 28-án 3,3 fok volt, az ország leghidegebb pontja és a legalacsonyabb június havi adata lesz. Páka Csokmán 25,3 fokos minimum született 20-án ami várhatóan az ország legmagasabb minimum értéke lehet idén eddig:-)