Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2013 év végi állapot)
"Ami tény az tény az egyik legcsapadékosabb korszakban vagyunk és errõl nem nyitok vitát és nem is óhajtok ha a számokat mint olyan nem fogadod el, ez sajnálattal hallom."
Az elõbb már írtam, hogy az elmúlt 13 évben 6 súlyosan száraz év volt:
2000, 2003, 2007, 2009, 2011, 2012.
Valamennyit ellensúlyozza és segít a bajon, hogy 2005, 2006, 2008, 2010 csapadékos év volt, de nem eléggé.
Képzeljük el, hogyha ezek az évek is szárazak vagy átlagosak lettek volna.
Ma már nem lenne mirõl beszélnünk növényzet tekintetében, mert minden elpusztult volna.
Sajnos az aszályos évek gyakorisága és erõssége riasztó módon emelkedik.
Azelõtt ilyen nem volt (a közeli múltban).
Abban igazad van, hogy a 80-as években is sok aszályos év volt.
Csakhogy elõtte a 60-as, 70-es években még jó csapadékos korszak volt és volt még tartalék, a fák is még egészségileg erõsebbek voltak.
De a sok száraz év gyötrése összeadódik és halmozódik és egy idõ után megkezdõdik a pusztulás!
Lehet hogy egy szárazabb évet akkor még kibírtak, most már nem.
Régebben 3-4 évente volt egy száraz év, most már szinte évente!
A másik, hogy ne csak fákról legyen szó. A hatvanas-hetvenes években az Alföldön még lehetséges volt az öntözés nélküli, csak a csapadékra alapozó zöldségtermesztés!
Ma ez teljességgel lehetetlen!
Hozzátartozik a dologhoz, hogy valószínûleg a nyári magas hõmérsékletû forró idõszakok idõtartama is megnõtt, ami szintén sokat ront a helyzeten.
Az Alföld lecsapolása is most érezteti a legjobban a hatását.
Nyílván a Nyugat-Dunántúlon meg más helyeken nem ilyen rossz a helyzet.
A Duna-Tisza közi homoktalajú részeken azonban rendkívül rossz a helyzet (Pest is ide tartozik).
Hol van már a sok kis tavacska, ami még a 60-as, 70-es években megvolt a Kiskunságban?
Mára sok helyen szinte nyomtalanul eltûntek!
De szerinted nincs szárazság, sõt extra csapadékos korszakban vagyunk!
Az elõbb már írtam, hogy az elmúlt 13 évben 6 súlyosan száraz év volt:
2000, 2003, 2007, 2009, 2011, 2012.
Valamennyit ellensúlyozza és segít a bajon, hogy 2005, 2006, 2008, 2010 csapadékos év volt, de nem eléggé.
Képzeljük el, hogyha ezek az évek is szárazak vagy átlagosak lettek volna.
Ma már nem lenne mirõl beszélnünk növényzet tekintetében, mert minden elpusztult volna.
Sajnos az aszályos évek gyakorisága és erõssége riasztó módon emelkedik.
Azelõtt ilyen nem volt (a közeli múltban).
Abban igazad van, hogy a 80-as években is sok aszályos év volt.
Csakhogy elõtte a 60-as, 70-es években még jó csapadékos korszak volt és volt még tartalék, a fák is még egészségileg erõsebbek voltak.
De a sok száraz év gyötrése összeadódik és halmozódik és egy idõ után megkezdõdik a pusztulás!
Lehet hogy egy szárazabb évet akkor még kibírtak, most már nem.
Régebben 3-4 évente volt egy száraz év, most már szinte évente!
A másik, hogy ne csak fákról legyen szó. A hatvanas-hetvenes években az Alföldön még lehetséges volt az öntözés nélküli, csak a csapadékra alapozó zöldségtermesztés!
Ma ez teljességgel lehetetlen!
Hozzátartozik a dologhoz, hogy valószínûleg a nyári magas hõmérsékletû forró idõszakok idõtartama is megnõtt, ami szintén sokat ront a helyzeten.
Az Alföld lecsapolása is most érezteti a legjobban a hatását.
Nyílván a Nyugat-Dunántúlon meg más helyeken nem ilyen rossz a helyzet.
A Duna-Tisza közi homoktalajú részeken azonban rendkívül rossz a helyzet (Pest is ide tartozik).
Hol van már a sok kis tavacska, ami még a 60-as, 70-es években megvolt a Kiskunságban?
Mára sok helyen szinte nyomtalanul eltûntek!
De szerinted nincs szárazság, sõt extra csapadékos korszakban vagyunk!