"A 60-90 közötti idõszakban sokkal ritkábbak voltak a kilengések, és sokkal kisebb amplitúdójúak voltak."

Ez nagy vonalakban így is van, de kissé finomítanunk kell a megfogalmazást, nehogy becsapjuk fiatal kollégáinkat.
Ami egyértelmû különbség a mostani érához képest, hogy a 60-as, 70-es és jórészt még a 80-as években is sokkal határozottabb volt a nyugati drift, következésképpen erõsebbek az atlanti hatások. Ez fõleg a nyári idõszakokban volt feltûnõ, ugyanis akkoriban rendesen elértek minket északnyugat felõl a hidegfrontok, és a mögöttük áramló hûvös, nedves atlanti légtömegek. [esõ] Melegadvekció jóformán csak a prefrontális idõszakban volt, 1-2 napig, majd jött a lehûlés. A szaharai eredtû roppant forró, roppant száraz levegõ kivételes vendég volt országunkban -elõfordult, hogy évekig sem jelentkezett. Most minden nyáron bízvást számíthatunk rá. duhos
Tél tekintetében nem az volt a különbség a jelen állapothoz képest, hogy ritkák lettek volna blockingszituációk, fagyhullámok. Gondolj csak az 1962/63-as télre, mely kivételesen zord volt, a múlt század második leghidegebb tele. Az Élet és Tudomány úgy fogalmazott az 1963 február elején indult fagyhullámról, hogy "az már idegileg is megviselte az embereket"
Hasonlóan extrém zord lett 1963 decembere és 1964 januárja. Ez a tél csak azért sikerült enyhébbre az elõzõnél, mert február az átlagnál magasabb hõmérsékletet hozott.
Rendkívül havas, hófúvásos volt aztán az 1969/70-es tél. Nagyon kemény, blockingos volt 1978/79, és részben 1979/80 is. A nyolcvanasokban zsinórban 3 zord tél fordult elõ. Szóval, ne keltsünk olyan látszatot a mai zöldfülûekben, hogy akkoriban enyhe, atlantikus telek voltak.
Az igaz viszont, hogy mostanság a téli zonalitás szinte mindig északi: a nyugati áramlási szalag nem "jön le" a mi szélességünkre, hanem Észak, Északnyugat-Európa fölött marad, és frontjai legfeljebb érintgetnek minket. Pár évtizede nem volt ritka, hogy rajtunk keresztül húzódott a nyugati áramlás, egymást 1-2 naponta váltó hideg és melegfrontokkal.
Bár, azon is elgondolkodtam már, hogy ez a minket érintõ zonalitás talán félblocking volt, hiszen ember legyen a talpán, aki meghúzza a határvonalat az északnyugati, és a tisztán nyugati áramlás között.
És hát, a "normális bélmûködés" akkoriban is "székrekedéseken" és "hasmenéseken" át valósult meg. Akkor is voltak túl meleg ill. túl hideg, nagyon nedves és nagyon száraz idõszakok, valamint hirtelen drasztikus idõváltozások. Engem nem lehet meggyõzni ennek ellenkezõjérõl, hiszen megéltem, emlékszem rá. Hogy a szélsõségek esetleg valamivel ritkábban fordultak elõ, az más kérdés.