Fizikai alapon: nappal a talaj mentén, azzal közvetlenül érintkezõ levegõ hõmérséklete több fokkal magasabb lehet, mint a 2 méteren található levegõ az idõjárási helyzet, a talaj fajtája, borítottsága, stb. függvényében (ez gondolom világos). A porördög ezt a magasabb hõmérsékletû levegõt juttatja intenzíven, hirtelen magasabbra, többek között a 2 méteren levõ érzékelõhöz is akár, ezáltal ott hirtelen ("tüskeszerû") hõmérsékletemelkedést okozva.

Szerintem ez nem tekinthetõ intenzív átkeverésnek, legalábbis a kezdeti szakaszban még nem, mikor az intenzív forgás miatt a felemelkedõ meleg levegõ alig keveredik a hidegebb környezetével.

Intenzív átkeveredést az "egyszerû" (azaz pl. nem porörvényhez kapcsolódó), kellõ erõsségû turbulens áramlás okoz, amely egy vastagabb rétegre kiterjed, s a turbulens mozgás révén adiabatikus (száraz esetben száraz adiabatikus) légrétegzõdés kialakítására "törekszik", mindezzel megakadályozva vagy megszüntetve a felszínközeli überadiabatikus légrétegzõdést, ami nem csak közvetlenül a felszín közelében létezhet, hanem az alsó pár 10 m vastag rétegre (így 2 m-es magasságra is) kiterjedhet.

A bécsi júl. 27. 12 UTC-s felszállás példáján keresztül: Link

Ezt a felszínközeli überadiabatikus rétegzõdést az extrémgyenge áramlás "békén hagyta", de erõsebb áramlás könyörtelenül megszûntette volna, száraz adaiabatikusra átalakítva => ehhez képest 2 m-en T-csökkenés.

Viszont egy porördög ehhez, az egyébként is überadiabatikus rétegzõdés miatt a "kelleténél" magasabb hõmérsékletû T-hez még hozzátett volna a még melegebb alacsonyabb szintû levegõ felemelésével => hirtelen T-növekedés