Lehet fikázni a vadászokat, de nem ugyanaz a mûfaj, mint otthon kimenni a határba a bejáratott helyre, és fotózni egyet.

Az ország másik felén egy tök ismeretlen településen kell jó kilátású helyet találni, úgy hogy onnan legyen menekülési lehetõség, ha nagyon elkezdene potyogni a jég. Közben a cella jön pl 70-nel, és te nem tudsz ennyivel menni, mert vagy lakott terület van, vagy majd kiesik a kocsi kereke a sok kátyútól. Az egyik szemeddel a radart nézed, a másikkal az eget, a harmadikkal a térképet.

Ismerõs terepen, a cellát bevárva sokkal egyszerûbb ütõs fotókat csinálni.

Pl. Vasárnap Dabasnál pont 10 percet töltöttünk azzal, hogy jobb helyet találjunk, így 3 perc mararadt a fotósorozatra (amibõl 2 percet már esernyõvel védtem a gépet), és utána megvert minket a jég, és út sem volt, amin a cella után mehettünk volna.