Viszonylag sokszor megfordulok a Mátrában egy-egy év folyamán, de akármit is mondanak, az idei év semmiképpen sem tekinthetõ aszályosnak odafent.

Elég rápillantani Kékestetõ havi csapadékösszegeire (mm):

jan: 73 - feb: 111 - márc: 149 - ápr: 46 - máj: 152 - jún: 106 - júl: 1 - aug: 66. Külön felhívnám az erdészet "óriási aszályt kiáltó" munkatársainak figyelmét arra a tényre, hogy a 2013-as évben eddig 704mm esõ esett a Mátra legmagasabb pontján, de a hegyek között sokfelé, pl. az 550 méteren fekvõ Mátraalmáson is 700mm körül tart az eddigi éves összeg. Összehasonlításképpen tavaly 12 hónap alatt alig 500mm csapadék hullott a Mátrában, míg az 1951-2000 közötti átlag Mátraalmáson 760mm, Kékesen pedig 830mm körüli. 8 hónap leforgása alatt ezt már megközelítettük, év végére pedig megértésem szerint Kékes bõven 900mm felett, de akár 1000mm körül is zárhat.

Véleményem szerint az észlelt fapusztulásokat - legalábbis õshonos fajtákét biztosan nem - magyarázhatjuk a csapadékhiánnyal, hiszen a Mátrában kb. június 25. és augusztus 10. között 45 napon át tartott a kiadósabb (10mm+) esõ nélküli idõszak, miközben ezt megelõzõen bõségesen volt csapadék, így az altalaj sem lehetett kiszáradva.

Egyes fafajok esetében, különösen így van ez a Mátrában teljes mértékben tájidegennek számító luc-, fekete- és vörösfenyvesekkel - az aszályon kívül számos tényezõ kiválthatja az állomány "tizedelõdését". Az erdészetnek pedig ezt nálunk sokkal jobban tudnia kellene, de manapság sajnos õk is a "könnyebb utat" választva, inkább az éghajlatváltozásra való ujjal mutogatást választják és egyes sajtóorgánumoknak kellõen szenzációhajhász cikkekben nyilatkoznak újra és újra.