Joe: abban neked teljesen igazad van, hogy északkeleti-keleti hidegáramlásoknál a mediciklonok általában tõlünk messze dk-re alakulnak ki, és elõszeretettel az Al-Dunánál, ill. a Román-Alföldön okoznak kiadós havazásokat, nagy hófúvásokat.
A mediciklon képzõdés egyébként összetett kérdés. Egyrészt ott van az az alapvetõ jelenség, hogy mikor a polárfronton kialakulnak és kimélyülnek a ciklonok, és a zonális áramlások kezdenek meridionálisba váltani, akkor a dél felé nyúló teknõkben mind alacsonyabb szélességeken alakulnak ki másodlagosan ciklonörvények. Ez a mechanizmus bizonyára mûködne a Földközi-tenger jelenléte nélkül is. Meglátásom szerint tehát nem igaz az a közkeletû állítás, hogy 'a mediterrán ciklonokat a meleg tenger és a hideglevegõvel elárasztott szárazföld hõkülönbsége hozza létre'. A tengervíz nagy hõtároló képessége, nemkülönben a vízgõzben tárolt látens hõ nyilván szerepet játszik a ciklogenezisben, de annak alapvetõ oka nem ez, hanem sokkal általánosabb légkörfizikai mechanizmus.
Az is helytálló, hogy az Alpok hegytömege, akadályt képezve a légpályák elõtt, segíti a hullámvetést, az örvényesedést. Ebben nincs vita köztünk.
A mediciklon képzõdés egy másik lehetséges tényezõjére akarom felhívni a figyelmet, és ez nem más, mint a kelet-európai (és az azzal öszefüggésben álló szibériai) hidegdepó. Teóriám szerint ez nem oka ugyan az alacsonyabb szélességeken zajló ciklogenezisnek, de annak lefolyását nagyban módosítja. Hogy mi módon, azt mindjárt kifejtem.