Az elõzõ írásom javítása: az 1986 febr. 2. és febr. 3-ra vonatkozó izoterma térképek

Link

Link


Ezek után nézzünk meg 3 esetet, mikor a hidegelárasztás NEM járt mediterrán ciklontevékenységgel, legalábbis olyannal nem, ami a Kárpát-medencét és környékét érintette volna.
Az elsõ a már többször említett 1997 október végi.

Link

Link

Link

Azt látjuk, hogy a polárfronti ciklon az eddig mutatott eseteknél keletebbre alakult ki: nem az Észak-Atlantikumban, hanem nagyjából a Fehér-tenger fölött látjuk a középpontját. Centrális légnyomása mintegy 10 hpa-val magasabb (995 hpa vs 985 hpa)
A keleti elhelyezkedés miatt a belõle képzõdõ teknõ is jóval keletebbre található: a Fehér-tenger vidékétõl félkörívben húzódik keresztül a Kelet-Európai-síkságon egészen Kis-Ázsiáig.
A következõ két kép azt mutatja, hogy a teknõ északi része töltõdik, ill. visszahúzódik északra, viszont a déli része sem erõsödik, hanem épp ellenkezõleg, teljesen felszámolódik:

Link

Link

A kontinens idõjárását egyre inkább a Brit-szigetek felõl a centrumba helyezõdõ, 1035 hepás hatalmas AC vonja befolyása alá. Egy nappal késõbb már ezt látjuk:

Link

Mindeközben Európa középsõ részének hidegelárasztása zavartalanul folytatódik:

Link

Link

Link

Az mindenesetre feltûnõ, hogy míg a Kelet-Európai-síkság eléggé "tele van" hideglevegõvel, addig az attól keletre esõ terület -az Ural-vidék- ehhez képest szokatlanul enyhe. Az 5 fokos T850 izoterma itt majdnem a sarkkörig felhúzódik. Az Európába benyomult "hideg zsák", úgy látszik, nem kapcsolódik szervesen a szibériai hidegdepóhoz, ezért k-ny irányban viszonylag keskeny. Persze, a szibériai hidegdepó fejletlensége az évszakot tekintve nem is csoda.

A következõ esetünk 1991 decemberi:

Link

Link

Link

Link

A szituáció fejlõdése kezdetben nagyon hsonló az 1997 októberében történtekhez. Keleten kifejlõdõ teknõ, hátoldalán a Brit-szigetektõl a centrumba benyomuló anticiklonnal. Azonban különbség, hogy itt kifejlõdik a mediciklon, csakhogy nagyon távol a Kárpát-medencétõl, a Földközi-tenger középsõ részén, Kréta szigetétõl nyugatra elhelyezkedõ centrummal. Az utolsó képen az is látszik, hogy a ciklonközpont innen ék-re, a kisázsiai partvidék fölé helyezõdik, egyúttal elég jelentõsen, 995 hpa-ra mélyül ki. A mediciklon tevékenységbõl azonban a Kárpát-medence keveset "érez", ugyanis területe kezdetben az 1025 és 1030, majd az 1030 és 1035-ös izobár közé esik.

Figyeljük meg ezután a hõmérséklet eloszlását Európában:

Link

Link

Link

Link

Itt is felismerhetõ az Európaába é-ék-rõl benyomuló "hideg zsák", azonban az 1997 októberinél erõsebb urali-szibériai "összeköttetéssel".

A harmadik esetünk 1988 decemberébõl való:

Link

Link

Link

Link

Ahogy látjuk, összességében nagyon hasonlít az 1991 decemberi forgatókönyvre. A mediciklon szépen kialakul, centrális nyomása, pályája is szinte megegyezik az elõbbivel.
A hõeloszlás:

Link

Link

Link

Link

Ez is lényegében megegyezik az 1991 decemberivel.


Összegzés: a közép-európai (és részben földközi-tengeri) ciklonképzõdés hiányát, ill. a mégis kiképzõdött mediciklonok túlságosan déli pályáját többféleképpen magyarázhatjuk.
Felmerül, hogy mivel az "anyaciklon" a polárfront feltételezhetõen kisebb aktivitású helyén (az észak-atlanti minimumtól jócskán keletre) képzõdött, ezért aktivitása, nemkülönben az általa létrehozott teknõ ciklonaktivitása alacsonyabb, mint észak-atlanti eredet esetében.
Gondolhatunk a Földközi-tenger alacsonyabb vízhõmérsékletére -bár ennek az októberben elõfordult eset eleve ellentmond. Szintén felmerül az északkeleti hidegdepó viszonylagos gyengesége. A 2. és 3. esetben mégis létrejött, sõt eléggé kimélyült mediciklon eredete meglehetõsen problematikus. Lehetséges, hogy a nem túl nagy örvényesedési hajlamot mutató, gyenge teknõ dél felé nyúltában, a Földközi-tenger meleg vizei fölött kellõ távolságot megtéve, mégis létrehozza a maga mediciklonját. Ez esetben a mediciklonok természetesen tõlünk túl mesze alakulnak ki ahhoz, hogy idõjárásunkba érdemben beleszólhassanak.
Konklúzióként levonhatjuk, hogy ha egy északi hidegelárasztás nem generál minket elérõ mediciklont (vagy közép-európai ciklont), a hidegáramlás nagyrészt száraz, és magas légnyomásértékek mellett zajlik, az a megfigyelések szerint is arra gyanús, hogy igencsak átmeneti jelenség lesz: hamarosan az óceáni enyhe légtömegek beáramlása fogja követni.
Mediciklon híján ugyanis nem történik meg a sarki-kontinentális hideglevegõ "átpakolása" nyugatra (vagy túlságosan délre történik), és ezen "ellensúly" híján a teknõ lefûzõdését követõen zonálisra váltó légáramlatok az Atlanti óceánról gyorsan fölénk sodorják az enyhe levegõt.
Ezt mutatja mindhárom tárgyalt szituáció szomorú utóélete:

Link

Link
(Ezen a képen egyébként kitûnõen látszik maszfej)

Link