További tanulságok: a tartós õsz közepi meridionalitás, gyakori hidegelárasztás bizony könnyen oda vezethet, hogy a hõcsere ciklus szabályszerûségének megfelelõen a rá következõ hosszabb idõszakban elõoldali, majd zonális képekkel találkozunk. Az 1979 októberihez hasonló cirkulációs jelleg kissé aggályos a tél elsõ harmadát-felét tekintve.
Nézzük 1979 novemberét és decemberét 5 naponként:

Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link

A fentiekhez -azt hiszem- nem kell kommentár.

Azonban lappangó blocking hajlam bõven volt az 1979/80-as télen. Hiszen ez a nagyon hideg 1978/79-es után következõ tél volt, annak "ikertele".
Figyeljük csak meg, mi történik az "enyhe" makroszinoptikai képekkel 1979 utolsó napjaiban!

Dec. 29-én még "reménytelenül" déli, délnyugati áramlásos kép:

Link
Link

majd így folytatódik a dolog:

Link
Link

Link
Link

Link
Link

Link
Link

Link
Link

végül a következõ, kifejezetten "hideg" képhez konkludáltak az események:

Link
Link

A fenti képsor egyben azt is példázza, hogy ha nagy mennyiségû, igen hideg levegõ halmozódik fel északon, északkeleten, valamint ennek expanziós hajlama van alacsonyabb szélességek felé, akkor ez a hideg légtömeg akkor is eláraszt minket, "ha a fene fenét eszik".
Ilyen esetben a kiinduló áramlási kép nem sokat számít, a légnyomás-eloszlási ill. a cirkulációs kép fog villámgyorsan hozzáidomulni a hidegtömeg mozgásához.
1979 dec. 29-én még ködös, de nem túl hideg idõ volt gyenge pluszfokokkal, de 30-án este már havazni kezdett. Szilveszter napja már hótakarós volt, majd január elején száraz, de egyre hidegebb napok következtek, erõs fagyhullám bontakozott ki.