25,7°C (1841-07-04), a nyár legmelegebb napján 28,5°C (1841-09-11) (Forrás: ECA&D)
A londoni és a párizsi adat legfeljebb napon mért lehet, akkoriban divat volt árnyékban és napon mértet is feljegyezni, de ennél sokkal fontosabbról, a sirokkóról írok most, az 1841-es sirokkóról, ami a számomra legérdekesebb idõjárási események közé tartozik a legutóbbi ötszáz évbõl, valamint a 2004-es sirokkóról.
A sirokkó alapvetõen Észak-Afrikában jellemzõ szél. Európában Görögország térségében a leggyakoribb, a sirokkó is egy görög eredetû szó, de sok országban más-más elnevezésébe botlunk. Összefoglalóan mediterrán szélnek is nevezik. Nyugat-Északnyugat-Európáig a sirokkó nem tud feljutni. A sirokkó sivatagi száraz, forró levegõként indul, majd, amikor bekerül a mediterrán ciklon áramlásába a nedvessége megnõ, de továbbra is nagyon meleg marad. Link Link
A sirokkó, amikor eléri az Alpokat és átbukik rajta, a lee oldalon egyes tulajdonságai megváltoznak, az Alpokban ezt a módosult változatát is fõnnek nevezik. Én pontosabbnak tartanám a sirokkó-fõn elnevezést, a továbbiakban ezt is használom. A klasszikus fõn esetében ugyanis a lee oldalon száraz, szeles, többnyire napos idõjárás a jellemzõ. Link A sirokkó-fõn esetében a lee oldal is inkább borult marad, és a sirokkóra jellemzõen a felhõk a rengeteg homok miatt vörösesbarna színûek Link Link ; a fõnre jellemzõen viszont nagyon kiszárad a leáramló levegõ.
A sirokkó mediterrán ciklonokhoz kapcsolódik, azok húzzák fel Európára. Egy nagyobb, jó helyen lévõ medeterrán ciklon egészen Közép-Európáig képes mindezt felhúzni. Ritkán van egészen eddig feljutó sirokkó, és mivel nagy ciklon kell hozzá, így szinte mindig télen fordul ilyen elõ errefelé. Ezért is érdekes az 1841-es, mert akkor nyáron kellett egy nagy mediterrán ciklon és ha télen is nagy T emelkedést okoz a sirokkó, mit okozhat nyáron? Azt, ami 1841 július 18-19-én történt, 40-45 fokot a Kárpát-medencében. Ilyenkor nálunk és DK-re a Balkánon, ha nyáron van ez, akkor extrém forróság van 40-50 fokkal, eközben ÉNy-, Ny-Európában, valamint Spanyolországban hûvös, csapadés idõjárás uralkodik.
A 1841-es nálunk is sirokkót okozó mediterrán ciklon középpontja július 18-án valahol Szardínia és Nápoly között lehetett. A sirokkó által közvetlenül érintett terület a Tunisz-Bologna-Prága-Varsó vonaltól K-re, D-re esõ részek lehettek Európából. Bolognában még 18-án 35,3 fokot mértek, kicsit nyugatabbra Milánóban csak 29,4 fokot, közben Magyarországon 40-45 fok volt. A szicíliai Palermoban 43,8 fokot regisztráltak 18-án. Prágában 18-án a már említett 35,1 fokot mérték, 17-én Prágában 24,9 fok, 19-én pedig 24,0 fok volt. Látszik, hogy a határon volt Prágára és a sirokkóra jellemzõ gyors lefolyás is szépen megmutatkozik. Nyugatabbra Jenában már gyengébben de még éreztette közvetetten hatását 18-án. Jenában 17-én 24,0 fokot, 18-án 30,9 fokot, 19-én 21,0 fokos maximumokat jegyeztek fel. Még nyugatabbra, hûvös, esõs idõjárás uralkodott ekkortájt.
Korabeli feljegyezések olyanokat tartalmaznak, hogy a legmagasabb hegyek csúcsai is megolvadtak és ezzel árvízet okozva a völgyekben. Nem meglepõ, hiszen még 3000 méteren is elérhette a hõmérséklet a 20 fokot. Ez a Magas-Tauern (Ausztria) térségét (Großglockner, Sonnblick) érítette fõképp, ami valószínûleg közvetlenül ki volt téve a sirokkónak, és 100-150 km/h-ás DK-i széllökések voltak aznap a jellemzõek fenn a hegyeken. A hirtelen jött árvíz a csapadékmentes 40 fok körüli forróságban mindenképp váratlanul ért mindenkit, bizonyos szempontból érdekes esemény lehetett az árvíz a száraz forróságban.
A sirokkó-fõn hatására a lee oldalakon még 500-1000 m tengerszint feletti magasságban is 35-40 fok közötti maximumok a legvalószínûbbek 1841.júl.18-ára, néhol 19-ére. A Kárpátokban a sirokkó-fõn a Magas-Tátra után és az Alacsony-Tátra után mindenképp jelentõs lehetett, olyannyira, hogy a Liptói- és Poprádi-medencében a maximumok 18-án szintén 35-40 fok közé valószínûsíthetõk. Poprádon az eddig mért legmagasabb hõmérséklet 32,0 fok 2007 júliusából. A magyarországi maximumokra most nem térek ki.
Végül egy napjainkbeli közép-európai sirokkóról írok. Ez 2004. február 21-22-e körül volt. Nálunk ez nem éreztette hatását, Svájcot és Nyugat-Ausztriát kapta telibe. A ciklon középpontja 21-én az Ibéria-félszigetnél volt. Link Palermoban 21-én nyári nap volt (8 octa felhõzet mellett): 25,9°C. Link
A sirokkó-fõnre szemléletes példa Altdorf (Svájc). Link A hõmérséklet hirtelen nagyon magas lett, a levegõ közben nagyon kiszáradt (fõnre jellemzõ), közben 7-8 octa felhõzet és sok por a levegõben, légköri homály (sirokkóra jellemzõ), a szélsebesség pedig elérte a 100 km/h-t is. A hõmérséklet 36 órán keresztül nem csökkent 10 fok alá, 21-én a maximum 16,5 fok, a napi középhõmérséklet 14,4 fok volt. Link Összehasonlításul, 21-én Barcelonában (Spanyolország) a maximum 15,0 fok, a napi középhõmérséklet 13,8 fok volt.
Ami viszont a 2004-es sirokkós helyzetet igazán értékessé teszi, az, ha a Pó-sikságon történteket is megtekintjük. A Pó-síkságon 21-22-én beragadt az alsóbb légrétegekbe a korábbi hidegebb levegõbõl és 21-én Milánban 107 m-en 3 centi hó esett Link , Torinóban viszont a Bric Della Crocén Link 710 m-en 70 cm hullott Link , miközben 850hPa-on 5 fok körüli hõmérséklet volt. Link Link
Összegezve: A sirokkó egy Közép-Európában ritkán elõforduló szél és idõjárási esemény, ami nagy eltéréseket és rendkívül extrém kilengéseket okoz.