"Házi feladat" gyanánt végeztem egy kis kutatómunkát a GFS térképarchívumában szélsõségesen hideg, illetve extrém enyhe telek idõjárási elõzményeivel kapcsolatban. Az szóban forgó években az augusztus 20-tól október 10-ig terjedõ idõszakot vizsgáltam. Elõfeltevésem az volt, hogy az évi legkisebb kiterjedésére zsugorodott sarki hidegbázis reagálása a besugárzás kezdõdõ csökkenésére, a sarki hidegdepó ebbõl eredõ felépülése, leszakadási hajlama a légkörnek olyan alapvetõ tulajdonsága, mely jellemzõ az illetõ évre és hosszabb távon is fennmarad. Ezért kimutatható hatása van az elkövetkezõ tél milyenségére.
A feni elõfeltevés igazolandó vagy cáfolandó, éppen ezt célozza a következõ rövid statisztikai elemzés. Felmerülhet, hogy a vizsgálatba vont évek alacsony száma (14) nem elégséges messzemenõ következtetések levonására. Viszont figyelembe kell venni, hogy egyik oldalról szélsõségesen hideg, másik oldalról szélsõségesen enyhe teleket hozó éveket válogattam ki. Így remélhetõ, hogy ezen extremitások górcsõ alá vétele mégis tapinthatóvá tesz valamiféle összefüggést. A vizsgált telek a következõk voltak (egyszerûség kedvéért csak az egyik évet tüntetem fel, azt, amelyikben a tél kezdõdött)

Hidegek: 1928, 1962, 1978, 1984, 1986, 1995, 2002
Enyhék: 1956, 1974, 1982, 1987, 1997, 2000, 2006

A módszer: abból a célkitûzésbõl indul ki, hogy megfigyeljük, milyen gyakorisággal érte hidegelárasztás a Kárpát-medence környékét a kérdéses évek aug. 20 és okt. 10 közötti idõszakában, milyen mértékû volt, és hogy ezzel összefüggésben mennyi ideig tartózkodott térségünk felett hideglevegõ a magasban. Tapasztalat szerint a kora õszi idõszakban azt a hidegbetörést tarthatjuk említésre méltónak, mikor 850 hepán 5 fokig, vagy az alá süllyed a hõmérséklet. Ezért azokat a napokat számoltan össze, melyeken az 5 fokos T850 izoterma elérte a Kárpát-medence közvetlen környékét az aug. 20 és okt. 10 közötti idõszakban. A 0 fokos T850 hõmérsékletet hozó napok számát külön is megadom. Mivel a -5 fokos, vagy annál alacsonyabb izoterma a vizsgált évek aug. 20 és okt. 10 közötti idõszakában egyszer sem érte el térségünket, ezek számára természetesen nem készítettem "fiókot" a kimutatásban.
Ellenben figyeltem a sarki hidegtömeg Európához közel esõ részének viselkedését. Az aug. 20 és okt. 10 közötti idõszakban itt elõfordult legalacsonyabb T850 értékeket jegyeztem fel azért, mert a hõmérséklet itt tapasztalható süllyedése jellemzõ a hidegbázis kiépülési ütemére. A hideg arktikus-szubarktikus terült kiterjedése is természetesen jelentõséggel bír, azonban ezt számszerûsíteni a rendelkezésemre álló eszközökkel lehetetlen -így ezzel nem foglalkoztam. Annyi elmondható, hogy a legalacsonyabb T850 értékek szinte kivétel nélkül Grönland fölött jelentkeztek, néhány esetben Svalbard, a pólus, ill. Novaja Zemlja környékén.

Az eredmények:

az elsõ szám azon napokat reprezentálja, mikor térségünk fölött volt az 5 fokos T850 izoterma. A második szám a 0 fokos T850-t hozó napoké. A harmadik pedig a sarki-szubarktikus tájakon elõfordult legalacsonyabb hõmérséklet az aug. 20 és okt. 10 közötti idõszakban.
Eszerint,

hideg telû évek:

1928: 17 3 -20
1962: 17 0 -25
1978: 26 2 -25
1984: 15 1 -25
1986: 23 2 -30
1995: 20 4 -25
2002: 26 6 -20

Enyhe telû évek:

1956: 14 3 -30
1974: 15 4 -25
1982: 6 0 -20
1987: 10 7 -35
1997: 20 3 -25
2000: 17 0 -30
2006: 10 0 -20

KÖVETKEZTETÉSEK:

A sarki hidegbázis fejlettsége tekintetében nincs releváns különbség a két csoportba tartozó évek között. Ha a hõmérsékleti értékeket összeadjuk, a hideg telû csoport esetén -170-et kapunk, az enyhe telû csoportban -165-öt. Az eltérés jelentéktelen. Ráadásul, a hideg telû csoporton belül is a leghidegebb két év, úm. 1928 és 1962 e tekintetben nem hozott kiugró értéket: az elsõnél -20 fokot, a másodiknál -25 fokot kapunk. Ellenben az enyhe 1987-es év megfelelõ hõmérsékleti értéke -35 fok! Tehát kijelenthetjük, a sarki hidegbázis kérdéses idõszakban mutatott fejlettsége nem játszik szerepet az eljövendõ tél jellegében.

Megfogható különbség jelentkezik viszont a magasban mérhetõ hõmérsékletek tekintetében, mégpedig érdekes formában. Amíg a hideg telû csoportban az 5 fokos T850-et hozó napok teljes száma 144, addig az enyhe telû csoportban ez a szám csak 92. Azoknak a napoknak a száma, mikor érintette térségünket a 0 fokos izoterma az aug. 20 és az okt. 10 közötti idõszakban, a hideg telû csoportban 18, az enyhe telûben 17. Tehát, a két csoport közötti eltérés a hidegelárasztások gyakoriságában, nem pedig az erejében van. Egy-egy igen mélyre futó hidegleszakadás az enyhe telû csoportban is elõfordul. Ennek legjobb példája 1987, mikor nem kevesebb, mint 7 napon tartózkodott a közelünkben a 0 fokos T850 izoterma abból a 10 napból, mikor 5 fok vagy az alatti volt fölöttünk a hõmérséklet 850 hepán. Ez egyszeri, de kiadós hidegelárasztásról tanúskodik. (rögtön folytatom)