Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2013 év végi állapot)
Azért a köd egy elég rendkívül változékony elem. Pl nálam nyáron nincs is vagy nagyon ritka, viszont a mély völgyekben nedvesebb tájakon szinte mindennapos a nyári hajnali sekély köd is. pl Zala-megyében Ortaháza környékén júliusban mikor ott voltam 9 napból 8 nap volt hajnalban sûrû köd, Diósdon talán idén nyáron jó ha volt 5 ködös nap, de lehet sokat mondtam.
Tény, a ködös napokat is szoktuk számolni még itt a metneten is. Az OMSZ-nál is él a meghatározás.
Itt a kitettség nagyon számít, hogy hol észlelünk, de ebben hatalmas eltérések vannak évente. A mocsaras, vizenyõs, lápos területek sík részeken még nyáron anticiklonos idõben is adhatnak ködöt szinte naponta, viszont a mellette lévõ dombon ezek száma töredék.
Az õszi-téli köd, magas-felhõzet már más tészta, ehhez nedvesség és többnyire enyhe légtömegek kellenek, és a legfontosabb a lassú áramlás.
Többnyire erõs zonális teleken a gyakoribb, mikor nálunk az azori anticiklon a jellemezõ és északi gyors zonális áramlás alakul ki, és nálunk elõoldal van.
Az észak-déli áramlási fázisban ritkább, többnyire ezek szárazabb légtömegek, vagy mediterrán ciklont generálnak és azokban átmenetileg van ködös idõszak, a csapadék után, között, elõtt stb.
A leghosszabb ködös, felhõs, napsütés nélküli idõszak 35 nap volt 1978 október 31 és december 4 között, ezt Szegeden figyelték meg ez bizony egybe esik a legerõsebb zonális korszakkal.
Ez volt az áramlási kép:
Link
Link
Link
Ez lett a vége, és egy átlagos csendes, inkább enyhébb tél következett többnyire, igaz 1979-es januárja hideg volt, és havas.
Csapadékösszeg ekkor októberben a fõvárosban 0,0 mm, Szegeden 2,2 mm, novemberben Szegeden 8,6 mm, a fõvárosban 13,6 mm hullott, és a november kifejezetten hideg volt.
Így összefoglalva a ködös napokat meghatározni nehéz, a definícióban az is benne van, ha az adott területen 1000 méter a vízszintes látás már akkor is ködös napnak felel meg, ha ez egy pillanat volt a 24 órából akkor is, így pl a fent említett helyeken akár 200 nap is lehet akár minden évben a mellette lévõ kiemelkedésen ami 1 km-nél távolabb van ott elõfordulhat, hogy 80 nap ez a szám.
A magasabb hegyvidék megint más, hisz ha felhõben van ott az is ködnek számít.
Én foglalkoztam vele ennyit lehet kihozni belõle, számolni kell tény, de nagyon eltérõ a szám egyes területek között.
Nálam most pl köd van így 2 ködös nap már van novemberben hisz reggel 7 elõtt is az volt.
Tény, a ködös napokat is szoktuk számolni még itt a metneten is. Az OMSZ-nál is él a meghatározás.
Itt a kitettség nagyon számít, hogy hol észlelünk, de ebben hatalmas eltérések vannak évente. A mocsaras, vizenyõs, lápos területek sík részeken még nyáron anticiklonos idõben is adhatnak ködöt szinte naponta, viszont a mellette lévõ dombon ezek száma töredék.
Az õszi-téli köd, magas-felhõzet már más tészta, ehhez nedvesség és többnyire enyhe légtömegek kellenek, és a legfontosabb a lassú áramlás.
Többnyire erõs zonális teleken a gyakoribb, mikor nálunk az azori anticiklon a jellemezõ és északi gyors zonális áramlás alakul ki, és nálunk elõoldal van.
Az észak-déli áramlási fázisban ritkább, többnyire ezek szárazabb légtömegek, vagy mediterrán ciklont generálnak és azokban átmenetileg van ködös idõszak, a csapadék után, között, elõtt stb.
A leghosszabb ködös, felhõs, napsütés nélküli idõszak 35 nap volt 1978 október 31 és december 4 között, ezt Szegeden figyelték meg ez bizony egybe esik a legerõsebb zonális korszakkal.
Ez volt az áramlási kép:
Link
Link
Link
Ez lett a vége, és egy átlagos csendes, inkább enyhébb tél következett többnyire, igaz 1979-es januárja hideg volt, és havas.
Csapadékösszeg ekkor októberben a fõvárosban 0,0 mm, Szegeden 2,2 mm, novemberben Szegeden 8,6 mm, a fõvárosban 13,6 mm hullott, és a november kifejezetten hideg volt.
Így összefoglalva a ködös napokat meghatározni nehéz, a definícióban az is benne van, ha az adott területen 1000 méter a vízszintes látás már akkor is ködös napnak felel meg, ha ez egy pillanat volt a 24 órából akkor is, így pl a fent említett helyeken akár 200 nap is lehet akár minden évben a mellette lévõ kiemelkedésen ami 1 km-nél távolabb van ott elõfordulhat, hogy 80 nap ez a szám.
A magasabb hegyvidék megint más, hisz ha felhõben van ott az is ködnek számít.
Én foglalkoztam vele ennyit lehet kihozni belõle, számolni kell tény, de nagyon eltérõ a szám egyes területek között.
Nálam most pl köd van így 2 ködös nap már van novemberben hisz reggel 7 elõtt is az volt.