Köszönjük az adatokat!

Nem vagyok teljesen képben, ezért csak pár gondolat!

Az éves középhõmérséklet adott térségben egy dombi és egy völgyi pozíció között nagyban függ attól, hogy éppen abban az évben milyen arányú a borult, szeles, csapadékos és a derült, szélcsendes, inverziós éjszakák száma.
Több derült éjszaka esetén a különbség nõ a völgy és a domb között, csapadékos, borult, szeles éjszakákon csökken.
Ez ugye azért van, mert az elõbbi esetben a dombon van melegebb, utóbbi esetben viszont a dombon van a hidegebb.
Nappal ugye majdnem mindegy, mert nappal borult ég vagy napsütés esetén is a domb a hidegebb 1-1,5 fokkal.
A múlt évi január, február, március a folyamatos mediterrán ciklonokkal és havazással nagyban lerontotta az éves átlagot a domb kárára, ez a térség pedig pont a télben erõs, és pont az erõs idõszak volt az, ami lehúzta az átlagot a dombon.
Ez azzal együtt is igaz, hogy Páka-Csokmahegyet úgy emlegetjük, mint valami kivételes dombi fekvést, pedig ha jól tévedek egy keleties-északkeleties domboldal véletlenszerûen kiválasztva, tehát nem csúcsfekvés, nem célzottan (déli oldal, stb) lett kipécézve.
Ezzel együtt is mindösszesen két tizeddel marad csak el például Pécs-Pogánytól, mondjuk az sem egyszerû hely.

A trópusi éjszakákról egy gondolat: azt már régebben észrevettem, hogy ebben a térség nem szokott jól teljesíteni, a csillagda, Lendvahegy adatait nézve sem.
Erre azt gondoltam régebben, hogy az lehet a magyarázat, hogy sok esetben a trópusi éjszakák tõlünk keleti irányban akkor szoktak lenni front érkezésekor, amikor itt már valami hidegebb levegõ szivárog be, míg keleten még elõoldal van, így ott tud lenni front elõtt trópusi éjszaka, akár több napon is ha a helyzet fennáll, itt már nem.
Aztán lehet egyébként sem vagyunk erõsek ebben, nem tudom az okát, lehet csak nem mérünk olyan fekvésben ahol ilyen éjszakákat lehetne mérni, de ezt régen megfigyeltem hogy itt nem tobzódunk a nagyon meleg éjszakákban.
Lehet a délnyugati szélcsatorna miatt nagyobb a légmozgás a magasabb rétegekben, jobban összekeveredik a légoszlop alsó rétege a felsõbbel (persze ez máskor meg elõny, fõleg télen, amikor a megülepedett, nagyon hideg, ezáltal nehezebb levegõt a völgyekbõl és a síkról már nem tudja felkeverni a szél, így nem keveredik az alsóbb rétegek hidege és a magasban lévõ melegebb levegõ), vagy a rengeteg erdõ hûtõ hatása, esetleg a kevésbé jól melegedõ talaj nem tud annyi hõt éjjel visszasugározni, mint egy mészköves, kopárabb, sötétebb, de mindenképpen jobb hõtartó talaj.
Tokaj-hegyen dupla annyit mért Kess a trópusi éjszakákból, viszont ha jól emlékszem, a Páka-csokmahegyi 25,8 fok a legmagasabb mért minimum volt az évben az összes mérõ között, Tokaj-hegyet is beleérve, ez meg valahogy összejött.

Az mindenképpen kitûnik a méréseidbõl, amit én már leírtam régebben, hogy két szomszédos vagy akár ugyanazon település két eltérõ fekvésû pontja között nagyobb eltérés van a középhõmérsékletben, mint egymástól 300-400-500 km-re lévõ, azonos fekvésû két mérõhely között.

A lényeg: nagyon érdekesek és tanulságosak az adatok, és köszönjük hogy idõt, fáradságot, költséget nem kímélve végzed ezt a méréssorozatot!