Kérdéseimre válasz helyett kérdések és vádak megint. Egy kérdés: mikor írtam ezt a 60-70 megy 30-40 dolgot ? Sajnos nem emlékszem.
11 év alatt itt rengeteg írás született a témában állomáshelyekrõl és fals mérések tömegérõl, ami árnyékolóhiba, mûszerhiba, kritikán aluli elhelyezés (dombról a völgybe és fordítva, városból ki vagy be ill. körbeépített egykori külterület stb.) Ezek után mindezt tagadjuk le és aki ezt szóvá teszi (tette) feszítsük keresztre ?
Sok hiba van az elõzõ írásomban: pl. ha a 2001-2010 idõszakkal kicseréljük az 1971-80-as évtizedet megint fals átlaghoz jutunk. Egyszerûbb lenne az 1970-2010-et használni. Nem helyes a 100 évvel ezelõtti agyonhomogenizált és interpolált adatokat nézni, hisz akkor 80 %, hogy más mûszerekkel és egész máshol mértek mint manapság. Bizony az érvelésem nekem is sántít elismerem, de hogy nem lehetne egységesebb állomáselhelyezés az talán túlzás. Ugyanakkor mindenki tudja, hogy Lõrinc ma nagyvárosi környezetben van, Siófok pár méterre a Balatontól, Paks egy betonfelszín közelében, Nyárádról írtam, hogy pár lépésre volt egy épülettõl,Baja ,Bugac stb. homokfelszínen,Tevel,Káld valami mûtárgyak,betonfelszín közelében stb. Szerintem minden városban lehet olyan nyílt és viszonylag sík területet találni, ahol legalább 100 m-es körzetben nagy házak,beton, aszfalt, erdõ,tópart nincsen és lehetõleg füves terület. Egy település széle a legjobb, ahol nem messze van pl. a közmû (nagyon jók a repterek, csak ne a kifutópálya mellé tegyék). Persze ezen nem lehet azonnal változtatni, de ha éghajlati összevetésre vetemedünk kéne valamiféle standard állomáscsoportot összeállítani és nem a létezõ összes állomás T adatát nézzük (csapadék persze egészen más).