Nem értem, hogy ezt miért erõlteted ? Világosan látszik, hogy a reptéri állomások (az AMSZ oldalon épp az elõbb néztem a 16:15-17:15-ös adatokat, alighanem nem ad minden reptér félóránként METAR-t, a csúcs a kecskeméti 31 volt) vagy az OMSZ "fõállomások" többnyire csak 29-30 fokokat mérnek (bár korábban talán Kecskemét,Debrecen és Paks 31-32-t is adott), míg a sok kisebb állomás sokfelé mért 32 talán 33 fokot is. Ennek, vagyis, hogy a reptéri állomások szinte soha nem mérnek napi max-ot és mindig Paks,Körösszakál,Elek,Tata,Baja,Vásárosnamény,Újpest,Budakalász meg még néhány "al" állomás adja a napi max-ok 99 %-át napos idõben nem hiszem , hogy éghajlati magyarázata van.
Hogy most miért nincs 2-3 fok eltérés ? Nagyon egyszerû a válaszzavarbanokfelé középen és keleten erõsen megnövekedett a felhõzet, néhol még zápor is volt.Ilyenkor nem áll a dolog, éppen errõl beszéltem.
Abban igazad van, hogy ha egy terület homokos puszta vagy sivatag, akkor nem lehet oda füvet telepíteni, hogy ne legyen meleg. Vagyis a mondanivalóm másik "ferdítése" valóban az, hogy ha egy terület hegyes, erdõs, homokos vagy vizenyõs, akkor az nem jelenti azt, hogy ott nem mérhetünk. Az emberek többsége ma más nagyvárosban lakik és ott hõsziget van. Õket nem vigasztalja az, hogy onnan 15 km-re a füves pusztában nincs olyan meleg ( fõleg éjjel szentigaz). Tehát nem az a bajom, hogy városok belsejében is mérnek és rekordokat döntögetnek, hanem az, hogy ezek a "rekordok" éppúgy sántítanak, mintha a Bükk töbreinek minimumait is bevennénk a rekordok közé vagy a napijelentésbe és elõrejelzésbe, hisz az is az ország része és akkor elképednének az errõl mit sem tudó laikusok, hogy "jé, még Zabarnál is van hidegebb".
Külön világ a Kiskunság, ahol születnek rekordok és valószínüleg talajfelszíni okokból, amihez a délebbi és medenceközepi fekvés és sok napsütés egyaránt hozzájárul. Ott természetesnek tartom, ha ma 32-33 fokot mérnek Kiskun...akárhol vagy Kecskeméten. Még talán Baja is magyarázható (de hogy miért melegebb a Kiskunságnál az nem nagyon) ezzel. De a tiszántúli "al" állomások vagy a pest ill. komárom megyeiek számomra nehezen igazolhatók éghajlati okokkal. Ha mikroklimatikai dolgok túl nagy szerephez jutnak, akkor valóban nem telepítési hiba áll fenn, de azért a harmad vagy fél országban nem hiszem, hogy sajátos , kikerülhetetlen mikroklíma van, mint a homokpusztában.
Ha az éghajlatot leírjuk, akkor jó vitatéma, hogy az ember alkotta mikrokörnyezetet is belevegyük-e ? Szerintem azért a hegyek vagy tengerpartok klímájáról , mivel világszerte vannak mindenki tudja, hogy sajátos. De sûrûn ember által beépített nagy térségek inkább csak Ny- és Közép-Európában, az USA Ék-i részén,a Kínai- és a Hindusztáni -alföldön vannak. Kisebb gócok még vannak foltszerûen másutt is, de azért a bolygónak ezek csak alig 1-2 %-át, ha kiteszik (71 % eleve a világtenger). Ha bolygó éghajlatáról beszélünk, akkor ezeket nem szabadna a hõtöbbletük miatt felnagyítani, mondván, hogy az emberek itt élnek és nem az õserdõben, a tajgában, a tundrákon, a tengerben, és a jégmezõkön. Az igaz, hogy itt könnyebb méregetnünk, mint az óceánon vagy a magashegységekben vagy a sarkvidékeken, de szerintem nem a hõszigethatásra vagyunk kiváncsiak vagy a mikroklímára ha éghajlatot vizsgálunk.