Bizony, hogy ott kell! laza Nemrégiben az jutott eszembe, hogy a reanalízisre bizonyára a számítástechnika fejlettsége, a numerikus (globál) modellek adták meg a lehetõséget.
Úgy képzelem (s javíts ki, ha rosszul), hogy a múltból rendelkezésre álló hõmérséklet, nyomás és szél adatokat betáplálják egy, az elõrejelzés készítéséhez használthoz hasonló programba, és az felrajzolja az ezekhez az adatokhoz tartozó (valószínû) izobár és geopotenciál, valamint T 850 térképeket.
Száz évvel ezelõtti, vagy annál is régebbi mérési adatok pedig nyilvánvalóan csak gyéren állnak rendelkezésre. Magassági hõmérsékleti és légáramlási adat pedig valószínûleg nincs is, hisz akkoriban még nem voltak ballonos felszállások.
Így az archív térképek semmiképp se lehetnek teljesen pontosak.
A 20 hepás napi változás azért nem olyan hihetetlen. Valahol olvastam, hogy szélsõséges esetben nálunk is lehet ekkora napi ingás, nemhogy a polárfront közelében. Sõt, láttam is ilyet: az 1979 újévi extrém erõs hidegfront kapcsán a hajnali 1000 hPa közeli értékrõl estére nagyjából 1026 hepára ugrott fel a légnyomás Gyõrben (miközben a hõmérséklet +6 fokról -16 fokra csökkent)