Húú, tényleg, ez így valóban nem jó... zavarban
Mármint a magyarázat.

No, ennyi év után derült csak ki ez, pedig többen is, több alkalommal linkeltétek már, és én sem vettem észre, hogy az adatok és a szöveg kétféleképpen értelmezhetõ.

Elnézést a félrevezetésért, akkor tehát egyértelmûsítve: a feltüntetett korrekciós tényezõket természetesen az egyes hónapoknál eredetileg leírt formában és elõjellel kell alkalmazni, azaz az általad a példában is jelzett módon. Vagyis a két értékes 6,0 °C-ból így októberben tényleg 5,5 lesz a valódi, és nem fordítva.

Ezzel pedig a valódi közepek lesznek rendre az alacsonyabbak a többihez képest.

Még egyszer köszönöm, hogy felhívtad rá a figyelmet! nevet

Egyébként annyit azért ehhez az egészhez érdemes hozzátenni, hogy ezeket a korrekciós tényezõket valamikor réges-régen azért találták ki, hogy "normális" havi közepeket képezzenek, napi adatokra nem nagyon alkalmazták õket. Persze értelemszerûen lehet ugyanúgy napi szinten is használni, csak éppen egyes esetekben, idõjárási helyzettõl függõen, eléggé fals dolgok jöhetnek ki ezáltal. Egy teljes hónapot nézve is elõfordulhat nyilván, hogy nem egyezik az ilyen módon kapott "valódi" közép a ténylegesen, 24 vagy több adatból megmért valódi középpel, de sokéves átlagban valószínûleg ezek jól közelítették a valóságot, azért ezeket alkalmazták annak idején. Szóval semmiképpen nem szabad kõbe vésetten kezelni a témát, ez csak egy lehetõség a számításra. nevet Simán meg lehetne csinálni, és amúgy engem igen érdekelne is, hogy pl. megnézzük az elmúlt 30 év adatsorát egy állomásra, és kiszámítjuk rendre minden nap a 24 adatos, a 8 adatos, a 4 adatos, a két szélsõértékbõl képzett vagy akármilyen közepeket, aztán pedig megnézzük, hogy ezek mennyire illeszkednek a régi, WMO-s korrekciókhoz. És ha azt találjuk, hogy nem nagyon, akkor képezünk saját, új korrekciókat. nevet