A világszerte "JoeJack bukása" néven elhíresült nevet pénteki eseménysorhoz egy kis gyûjteményt én is leírnék.

Hát ugye ezt találtam kijelenteni anno... szegyenlos nyelvnyujtas Link

Ebbõl lett az, hogy mind a Mátra, mind pedig a Bükk legmagasabb részein fagypont alá csökkent a hõmérséklet napközben, emellett a csapadékban kisebb-nagyobb arányban hópelyheket is észleltek mindkét hegységbõl. Link

Az elérhetõ modellek alapján havazást nem nagyon lehetett várni. A GFS-nek látható vertikális kimenete, de azon végig pozitív légréteg volt 2000 méter környékéig, sõt kicsivel még fölötte is, az ECM szintén pozitív 850-et adott. Az yr.no-s módosított ECM adta a szilárd csapadékot Kékesre, de ha az alapján írnám az elõrejelzéseket, már rég kidobtak volna a csapatból. vidám

Nézzünk egy budapesti, kora délutáni szondát: Link Kb. 1800 méteren a 0 fok, alatta sincs sok jele komolyabb hidegnyelvnek, ráadásul még a harmatpontok is végig pozitívban. Ebben a pozitív hõmérsékletû közegben, a mérsékelt-élénk széllel, konvektív leáramlások nélkül 800-1000 métert kibírni a hópehelynek...

Na persze Bp. jóval nyugatabbra van, mint a havas események, ezért messze nem tökéletes egy ottani felszállás. Nézzünk modell reanalízist!

GFS: Link
ECM: Link

Kb. +1 fokot látunk 850-en hegységeink környezetében, mondjuk az is látszik, hogy nagy a különbség a két modell között.

A GFS-en észak felõl benyúlik a 0 fok, íme a poprádi szonda adatai: Link Jóval hidegebb, mint a pesti, de nagyon érdekes, mert kb. 1850 és 2250 méter között bemért egy 400 méter vastag, enyhén pozitív hõmérsékletû réteget, igaz negatív harmatpontokkal.

Környékbeli állomások:

Poprád, 694 m: Link
Telgárt, 901 m: Link
Csorba-tó, 1355 m: Link (Jó kis fõn volt sokáig, +5 fokkal!)
Chopok, 2008 m: Link

A szondának megfelelõen, kb. 800 métertõl már fagy volt, kora este Poprádon esett egy kis hó/havas esõ, akkor már ott is negatív T mellett. Az is látványos, hogy a Chopok-on a délután bizonyos szakaszában pár tizeddel enyhébb idõ uralkodott, mint az 1100 méterrel lentebb fekvõ Garamfõn.

Még némi modellböngészés.

A 06z-s GFS 925 hPa-ra: Link

Ezen is plusz 1-2 fok a Mátra-Bükk, ÉÉK felé már fagy, a fõnhatás is szépen megjelenik a +7 fokos területen.

Na de akkor hogy is van ez? 925-ön és 850-en valószínûleg nem volt fagy, a mérések szerint azonban a kettõ között igen.

És akkor a végére a Kojsovska Hola állomás, Kassától kissé nyugatra. Ez a fentiektõl jóval keletebbre fekszik, nagyjából a Cserehát hosszúságán, 1242 méteren. Link

Hoppá, -4 fok körül járt az állomás délután!

Tudomásom szerint -7, -8 fok fölött nem képzõdik szilárd csapadék, legfeljebb túlhûlt víz. Link Gondolom ezt nem hasraütés-szerûen határozták meg, tehát 1200-1300 méteren nem képzõdhetett havazás, hanem a szondaadatok alapján csak jóval fentebb, már 3 km fölött.

Az adatokból, mérésekbõl az is kiderül, hogy kb. 2,1-2,2 km-ig biztosan lejöttek épségben a hópelyhek. Azonban a KH-i állomás adatai azt valószínûsítik, hogy ha voltak is 1400-2000 méter között/körül pozitív hõmérsékletû légrétegek, ezek nagyon vékonyak lehettek. Ebben a zónában csak a pelyhek egy része olvadt meg, másik részük, vagy intenzív szakaszokban nagy részük túlélte az enyhe olvadást.

Hosszas kutakodás után sikerült találni egy szuper ábrát, hogy hogyan is nézhetett ki ez a történet: Link Bár nem pontos, de ez már külön kommentárt nem igényel.

Összefoglalva kb. ez rekonstruálható a Mátra-Bükk térségére, feltételezve azt, hogy a modellek reanalízise is pontos volt:

3000 m: -4 fok.
2200-2300 m: -1 fok.
1400-2000 m között: enyhén pozitív hõmérséklet, akár (szerintem igen) vékony negatív rétegekkel.
1200 m: -3 fok.
1000 m: -0, -1 fok.
800 m körül: a 0 fok "második" határa.

Igazi 100-ból 1 helyzet. nevet

A csütörtök délutáni GFS elõre vs. analízis: Link Link

Ha még ennél is jobban bedõltem volna, a mesém is tovább tartott volna. nevet