Ez várható volt, hogy megcáfolnak, de ami reakció jött enyhén szólva nevetséges. Vagyis nem tudom még mindig, hogy a századpontosságú anomália adat az honnan származik. Van ezek szerint bátorság (nagy mellény), hogy ilyen kijelentések szülessenek, amikor tizedpontosság is nagy szó lenne. Az meg, hogy 3 tized a városhatás valami tanulmány számolta ki vagy valaki lemérte? Mert ha mondjuk Lõrinc és Ferihegy összevetésérõl van szó nem tudom melyik évek adatai alapján: én kevesellném. Persze a kb. 2 fok sem mért adat, csak néhány évtized tapasztalatai alapján írtam. Ha megnézem a metarban Lõrinc és Ferihegy adatát nem 3 tizedes átlagos eltérés szokott lenni és akkor a belvárosról nem is beszéltem.
A csapadékról és a metnet félrevezetõ térképérõl megint nem esett elegánsan szó. Az, hogy a Bakonyban kevesebb esett nem tudom kinek a méréseire alapozod, remélem nem a kuka kabhegyi és tési automatákra vagy Olaszfalura. Ha lász még lenne tudna adatot, ha a cseszneki neked 250 m-rõl nem hihetõ. A Bakonyban, ahol olvadozások ellenére is volt 50-60 cm-es vagy efeletti hótakaró felhalmozódás a télen lehetett eddig 250 mm is, ha a cseszneki völgyben 210-nél tartok .Sajnos arról sem szól senki (bölcs hallgatás), hogy a különféle csapadéktérképekre fel nem kerülõ helyes csapadékadatok (OMSZ napij. vagy csap.térképek) örökre elvesznek, vagy vannak olyan társadalmi Hellmannos mérések a Bakonyból, melyek adataival helyettesítik a semmirevaló automatákat az évkönyvekben. Mert ha nem, akkor menni fog a süket duma a Bakony és az ország elsivatagosodásáról.
(Legutóbb többcenti hó esett a Bakonyban, Cseszneken 13 mm lett a csapadék 2 nap alatt esõbõl majd hóból,Kabhegy 2 mm bírt mérni közel 600 m-en hány )