Az elmúlt öt év átlagos becsült városhatás miatti korrekciója a pestszentlõrinci állomásnál -0,38 fok volt. A korrekciókat én határoztam meg több mint 4 évtizednyi ferihegyi mérés felhasználásával. 2014-tõl a számításokat a félóránkénti ferihegyi METAR és az órás lõrinci SYNOP táviratok alapján végzem el. Ez éves szinten 26280 mérés feldolgozását és elemzését jelenti. A vizsgálatokat minden hónapra elvégeztem. A töréspontok meghatározása után az egyes homogénnek tekinthetõ idõszakokhoz (minden hónapnál külön-külön) korrekciós értékeket számítottam. A 90-es évek óta jelentkezõ töréspontoknál nincsenek jelentõs eltérések. Másképp megfogalmazva a 80-as évek vége óta számottevõ változás a városhatásban valószínûleg nem következett be a lõrinci állomásnál. Ami nem meglepõ, hiszen a környéken nagyobb építkezések (lakótelepek, ipari létesítmények) utoljára a 80-as években és 1990 körül voltak. A nyers lõrinci átlag jelenleg általában 0,5-1,0 fokkal magasabb a ferigyinél, de a városhatástól mentesített adatsor is magasabb értékeket mutat 0,2-0,5 fokkal. Ferihegy hidegebb, ahogy azt Zivipötty is leírta. Erõsebb városhatás kimutatható pl. nyáron hõhullámoknál, alig vagy egyáltalán nem jelentkezik pl. borult, tartósan csapadékos idõjárásnál. Fontos megjegyeznem, hogy a korrekciós értékek a töréspontok között nem konstansok, hanem függenek még a nyers adatsorok közti eltérésektõl is. Az utolsó töréspont óta (ami a legtöbb hónapnál 2004-nél van) minden egyes újabb évben az egyes hónapoknál az utolsó idõszakban kisebb eltérések lehetnek, mivel az utolsó töréspont utáni idõszak korrekciós értékei az új bemenõ adat után újrakalibrálásra kerülnek. A lehetõségeimhez mérten mindent megteszek azért, hogy a lehetõ legkorrektebb hosszútávú budapesti éghajlati adatsor álljon elõ.
A lõrinci nyers adatsoron végzett korrekciók hónaponként (1980-2015): Link

A Kab-hegyen és Tésen is meglehetõsen szeles helyen elhelyezett automatákról van szó, amik éves szinten átlagosan 10-15% alámérést produkálnak, télen havazásnál többet is akár. Ebben az évben szerintem a Mecsek és a Bakony magasabb részei is már 250 mm körüli csapadékösszegnél tartanak. Elõbbirõl biztosan tudom, mert ott mérek is.
Az amúgy valóban fenntartásokkal kezelhetõ szerintem is, hogy egy évben mennyi is az országos csapadékösszeg-átlag, amikor 58 állomásból határozzák meg. Fõleg, hogy csak hagyományos csapadékmérõ állomásból van kb. 460. Ennek fényében elég bátor kijelentés az, hogy 2011 a legszárazabb év 1901 óta, mikor ennyire kevés állomás felhasználásával jött ez ki és csak 1,4 mm-rel jött be az elsõ helyre az az év.

----------------------
Napi hóvastagságok Dobogó/Ördöghegyen [594 m] a 2014/2015-ös télen: Link

beillesztett kép