Annyit azért hozzátennék, bár szakirányú végzettségem nincs: ha nem is tudjuk kísérletileg kimutatni a határozatlanság jeleit a molekulákon, azért azt tudjuk, hogy egy egyszerûbb molekula néhány tucat vagy néhány száz elemi részecskébõl áll, amik egyenként már mindenképp határozatlan viselkedést mutatnak. Innentõl kezdve már csak valószínûségszámítási kérdés, hogy a molekula viselkedésében az elemi részecskék határozatlanságának eredõjeként mekkora anomáliák milyen gyakorisággal jelentkeznek - nem mondhatjuk azt, hogy ilyenek egyáltalán nincsenek. Márpedig egy rendszer (a légkör) állapotának elõrejelzését hosszú távon (ld. "pillangó-effektus") már az is felboríthatja, ha a sokmilliárd molekula közül egyetleneggyel, a másodperc törtrészén keresztül történik valamilyen elõre nem látott anomália...