Kicsit komolyabb számításokat végeztem a szorulás-hasmenés elmélettel kapcsolatban. Elõre is bocs a hosszért, próbáltam alapos lenni.
Elõször is szükséges volt összehasonlíthatóvá tenni egymással az egyes hónapokat, hiszen a különbözõ hónapok csapadékösszegeinek eloszlásai jelentõsen eltérnek egymástól. Pl. 20 mm alatti csapadék februárban 14-szer gyakrabban fordult elõ az 1901-2014-es idõszakban, mint júniusban; vagy 100 feletti csapadékösszeg 16-szor gyakoribb június-júliusban, mint január-februárban. A havi adatsorokat 60,4 mm-en tettem standarddá (ennyi az átlagos havi csapadék az 1901-2014-es idõszakban). A havi eloszlások még így is csak közelítõleg egyeznek, de halmozottan jobb a helyzet, mint az eredeti adatsor esetén, ami szépen látszik az egyes hónapok gamma-eloszlású sûrûségfüggvényein: Link

beillesztett kép


Ezután az adatsorból több intervallumra viszonylag bonyolultabb függvényekkel kerestem meg ezeket a hasmenés-szorulás idõszakokat.
Az alkalmazott függvény, ha csak egy száraz és csapadékos hónap követi egymást (intervallum hossza: 2 hónap), akkor:
- HA(ÉS(VAGY((A-B)>80;(B-A)>80);MIN(C)80);1;""), ahol:
- - A: az intervallum elsõ fele
- - B: az intervallum második fele
- - C: teljes intervallum

Az alkalmazott függvény, ha 2,3,4,5,6 vagy 12 hónapot vizsgáltam (intervallum hossza: 4,6,8,10,12 vagy 24 hónap): Link (azért így, mert elsõ próbálkozásra a rendszer nem akarta betölteni a függvény egy részét és a hozzászólás többi részét)

Ez azonban még nem volt elég, mert a hosszabb intervallumoknál a nagyon csapadékos évek (pl. 1940,1954,1999,2010) jelentõsen torzították az eredményt. Ennek oka az, hogy ha egy hónapos lépésközzel nagyobb szakaszokat nézünk, akkor még több hónap elteltével is könnyen ugyanazt az eredményt kaphatjuk. Pl. 2010-2011-ben négy egymást következõ hónanál jelzett a függvény 12 hónapos szélsõséges csapongást a csapadékösszegekben. Persze ez a négy mind a 2010-2011-es idõszakra vonatkozott. Egy kisebb függvénnyel (azt már nem írom itt le) kiszûrtem ezeket a felhalmozódásokat. Így pl. 2010-2011-nél a négy helyett csak egy helyen szerepel kiírás a 24 hónapos intervallumoknál.

Mindezek alapján a különbözõ intervallumokban detektált szélsõséges idõszakok száma a következõ az 1901-2015-ös években:
- 2 hónap: 78
- 4 hónap: 54
- 6 hónap: 25
- 8 hónap: 22
- 10 hónap: 15
- 12 hónap: 12
- 24 hónap: 5

Ahogy látható, az esetek közel kétharmadát az 1,2 vagy 3 hónapos váltások teszik ki. Az 1901-2015-ös idõszakban a különbözõ felosztásban (1,2,....12 hónap) az elõfordulásokat az alábbi vonalkód diagrammok mutatják: Link
A következõ táblázat az évtizedenkénti gyakoriságokat tartalmazza:

beillesztett kép


Bár nem számottevõ mértékben, de 1940, 1999 és 2010 hatása még így is látszik egy kicsit.
Ez az egész eddigi nem másért, mint a következõ grafikon elkészítése miatt volt fontos, amin az látszik, hogy 5 év alatt (1 hónapos lépésközzel) hány olyan hónap fordult elõ, amikor adott hónap körül a vizsgált intervallum hosszától függetlenül (mindegy, hogy 2 és/vagy akármennyi, pl. 12 hónap-e) elõfordult-e szélsõséges csapadékösszegbeli csapongás. Link

beillesztett kép


Megállapítottam, hogy évente általában 1-2 ilyen "két véglet" idõszak fordul elõ. Periodicitás, egyértelmû trendek nem állapíthatók meg. Ezek és 9571 intervallum elemzése alapján azt kell hogy mondjam, a szorulás-hasmenés elmélet nem állja meg a helyét, nem igaz.

És, hogy miért pont 5 éves idõszakokat választottam? Mert így a 2000-2014-es évekbõl 2 nagyon csapadékos (2010,2014) és két nagyon száraz (2011,2012) év is a vizsgált periódusba eshetett. Ebbõl a mondatból valamennyire már sejthetõ is, hogy a legtöbb szélsõségesen száraz vagy csapadékos hónap valószínûleg ebben az öt évben volt, ami így is van. Másrészt, mivel tudtam, hogy több ez a szélsõséges hónap, arra voltam kiváncsi, hogy vajon a szorulás-hasmenés idõszak is több lett-e. Kicsit matematikai nyelven megfogalmazva: az volt az állításom, hogy a szorulás-hasmenés elmélet igaz.
Azt fontos megjegyezni, hogy az elmúlt 5 év szélsõséges hónapjainak közel fele 2010-2011-bõl, egy 1,5 éves idõszakból származik. És bár a lentebbi ábrákon látszik, hogy az elmúlt 5 évben volt a legtöbb úgymond szélsõséges csapadékösszegû hónap öt éves periódust tekintve, de a jövõben az ábrákon szereplõ értékek még szinten tartásához is szélsõséges csapadékösszegû hónapok sorozata kell, ugyanis 2015. májusától esnek ki elõbb a 2010-es csapadékos, majd a 2011-es száraz hónapok. Link
Fontos eredmény: abból, hogy egy 5 éves (de egyébként akárhány évet nézhetnénk) idõszakban sok vagy kevés nagyon száraz vagy csapadékos hónap jelentkezik, nem következik, hogy sok, illetve kevés szorulásos-hasmenéses idõszak lesz. Két példa erre:
1.: Az 1950-es évek második felében viszonylag kevés szélsõséges csapadékösszegû hónap volt, ennek ellenére gyakori volt a száraz-csapadékos váltás.
2.. Az 1940-es években viszonylag sok szélsõséges csapadékösszegû hónap volt, mégis kevés volt a száraz-csapadékos váltás.

beillesztett kép


Most ennyit tudtam írni, remélem valamennyire hasznos volt.