Jól is tette a medve, ha visszaballagott, ugyanis az 1985 febr. 2-i enyhe idõ hf elõtti bemelegedés volt csupán. Ezen a napon kora délután meg is érkezett az erõs hidegfront Gyõrbe, frontzivatarral, graupel-lel, viharos széllel. Utána egyre fagyosabb levegõ áramlott térségünkbe, hamarosan hófúvások, farkasordító hidegek jöttek. Azokban az években voltam egyetemista Bp.-en, a Villányi úton laktunk bérleményben. Az északkeletre nézõ teraszajtó résein csak úgy süvített be a szibériai hideg 1985 februárjában.
A januári nagy hideg is érdekes volt. Nálunk a farkasordító fagy általában közepes vagy magas légnyomásban következik be. A kifejezetten alacsony nyomású idõ általában nem nagyon hideg. Nem így 1985 január elején: a zord hõmérsékletek bõven 1013 hepa alatti légnyomásban jöttek.

Link Link

Teljesen felhõtlen, sápadt, "fagyott" napsütéses, farkasordító idõ volt azokban a napokban, szél alig fújt. Olyan volt, mintha "helyben" képzõdött volna a zord fagy, nem pedig advektíve állt volna elõ.
Mindez alacsony légnyomás mellett. Azóta se láttam ilyet.

Január 7-én kora reggel Gyõrben -25 fokot(!) mértek. Az egész országban itt volt a leghidegebb (ez se gyakori!), a járókelõk arcán folyt a könny a maró fagyban. Az észak-dunántúli hideget ez a kép magyarázhatja:

Link

Ebben a januári rendkívül hideg idõszakban nemcsak zajlott, de be is állt a Duna Budapestnél (erre, ha jól tudom, azóta se volt példa) Egészen szürreális volt a látvány: a hidak környékén a széles folyó jégtáblák összetorlódott, helyenként élére állt tömkelege volt, mint az északi sarkvidék. A part közelében gyerekek sétáltak, játszottak a jégen.
Aki nem látta ezeket az idõket, sajnálhatja!