Nao!
A diplomamunkámban egy 10 oldalban fejtettem ki mirõl is van szó nevet, itt rövidebb leszek azért.
A vizsgálódások során kiderült, hogy januárban keletkeznek a leginkább hosszantartó rendkívül hideg idõszakok (HRHIk). Ezért a legnagyobb figyelmet a januárra szenteltem. A januári bp havi középhõmérsékleti értékek a Norvég-tenger (szélesség:N60-N70, hosszúság:W10-E10) tengerszinti légnyomás havi értékével -0,71-es lin. korrelációs értéket mutat (1948 - 2005). Tehát ha ott növekszik a légnyomás, nálunk hidegebb havi közepek mutatkoznak. Kíváncsivá tett így érthetõen, hogy miként alakult régebben a légnyomás azon a területen. 1659-tõl rekonstruálva van a havi tengerszinti légnyomási érték 1999-ig Luterbacher és társainak köszönhetõen. Link
Ezek segítségével végig kisértem a közel 320 év légnyomás változásait, és 30 éves tendenciákat állapítottam meg 1 éves eltolással (hasonlóan a mozgó átlaghoz). Ezt egyébként Mozgó Lineáris Trend Meredekségnek (MLTM-nek) nevezem.
Ez szép osszcillációt mutat, vagyis a csökkenõ és növekvõ tendenciák váltakozásait. Most egy ilyen emelkedõ tendenciában vagyunk (hamarosan a tetején, vagyis az emelkedés végén). Az utóbbi fél évszázad eseményeit tekintve meghatározható, hogy most januárra milyen tendencia érték várható (szórással) és ez azt mutatja, hogy legalább átlagos, de inkább a feletti érték valószínû. Ennek a 320 éves MLTM-nek a periódus idejeit is sikerült megállapítani.
Egyébként ezt az osszcillációt NARC-nak kereszteltem el, szerényen nevet (North Atlantic Region mid-winter Cyclic/"Circulation"). Ezt a légnyomás ingadozást rengeteg dolog okozza, ezeket mostanság gyûjtögetem össze.
A NAO és az AO kapcsolatban áll ezzel a folyamattal természetesen, de ezek inkább csak indikátor jellegûek lehetnek. Nagyjából ahhoz hasonlítanám, mint az ENSO "dolog". Van egy El Nino jelenség, mire vannak leíró számok. A NARC is egy jelenség mire jó indikátorok leíró számok lehetnek a NAO, AO ...

A januárt indokolja, hogy 1871-tõl 2006-ig vizsgálva a téli hónapok közepeinek kapcsolatát a téli középpel, a január jött ki legerõsebben (~0,85 köröli lin korrel). Ezt követte a feburár, majd a december. Az esetek legnagyobb részében a januári havi hideg anomália okozta a téli hideg anomáliát.

Természetesen van még egy tényezõ, amely meghatározza még hazánk téli középhõmérsékleteit a NARC mellett, errõl viszont még nem nyilatkoznék, mert furcsa mód nagyon nagyon ritkán jut szerephez a NARC mellett.