Az adatok teljes hiánya a cikkben felkelti a gyanút, hogy nem olyan kaliberü a felfedezés, mint amilyennek a hangzatos jelzök alapján tünik. Viszont a kutatási ill. kitermelési jog birtoklóinak üzleti érdekük, hogy sikeresen "reklámozzák", amijük van. "A Dunántúl legnagyobb felfedezése az elmúlt 30 évben", hmmm... Ezt nem nehéz elérni, miután az elmúlt évtizedekben Magyarországon gyakorlatilag csak az Alföldön találtak új készleteket, a Dunától nyugatra inkább csak a több mint 50 éve ismert zalai mezökböl próbáltak kipréselni még valamennyit.

Egyszóval, sejtésem szerint Magyarország gázfogyasztásához képest sem lesz ez jelentös tétel, így nagy változást nem hoz majd a környék életében. A CO2-tartalom mellett a kis készlet ez is oka lehet annak, hogy vezeték építésével nem számolnak, inkább helyben elégetnének mindent egy erömüben...

Végül egy "gyöngyszem" a cikk két évvel korábbi elözményéböl: Link
("...)Mindeközben egyre maróbb a gáz jellegzetes szaga, azaz biztosan nem kacsa, hogy itt szénhidrogénre bukkantak."

(A földgáz jellegzetes szagát legfeljebb akkor érezhetnék, ha gázvezetéket fúrtak volna meg, mert a gáz eredetileg szagtalan, a "gázszagú" merkaptánt mesterségesen keverik hozzá, biztonsági okból. Ráadásul kicsit fentebb ott a fotón a tábla: H2S-veszély... az meg a tudomány jelenlegi állász szerint nem szénhidrogén.)