Így elsõ olvasatra elég érdekes és jól tükrözi a címadás azt az újságírói magatartást, ami kerülendõ volna a tudományos irodalomban... (rögtön kijelent valamit, amit aztán a cikk megtárgyal, mint _egy lehetséges_ okot)
Mint kiderül, nem maga a meteorit találtatott a naprendszernél idõsebbnek, hanem a benne lévõ szerves molekulák. Ráadásnak jelen cikkben ezt pusztán az izotópösszetételre alapozva jelentik ki.
Ilyenkor a kis szkeptikus manócska kérdezni kezd bennem:
- Honnan tudjuk, hogy mit csinál a kozmikus sugárzás pármilliárd év alatt az izotóparányokkal?
- Honnan tudjuk, hogy a naprendszer keletkezésekor mindenütt egyforma arányban voltak jelen a kérdéses izotópok, eképpen jó eséllyel kell egyforma arányban lenniük most is?
Másrészt fogalmam sincs, miként lehet megállapítani egy molekula keletkezési hõmérsékletét...
Szóval nekiálltam körbenézni, és van egy New Scientist cikk, amely kissé adatgazdagabb ( Link ), itt írják, hogy deutérium és a nitrogén 15-ös iztópja a "gyanúsítottak". Mivel a feltevésben a keletkezési hõmérséklet alapvetõ, eljátszom a gondolattal, hogy igaza van a kutatónak. Tehát pár fokkal az abszolút nulla felett állt össze a kérdéses szerves molekula. Azonban a NS cikk szerint sem feltétlen kell a naprendszer elõtti idõkre visszamenni, elegendõ, ha kellõen távoli a keletkezés helyszíne a naprendszer belsõ régióitól, ráadásnak tudjuk, hogy a csillagközi por és az üstökösök is tartalmaznak hasonló szerves molekulákat, bár ez utóbbiakról nincsenek ilyen közvetlen ismereteink, mint a jelen meteorit esetében, pusztán spektroszópos vizsgálatok. (Vagy csak nem hoztak még nyilvánosságra sok mindent a Stardust aerogéljébe zárt anyag vizsgálatáról. )
Magyarul, ahogy sokan hangoztatják, ezek a földre pottyanó csomagocskák hozhattak olyan szerves anyagokat a bolygónkra, melyek aztán talán bekapcsolhatták az élet kialakulását, mert ugye igazából ez a kérdés lényege.