A CAPE csak egy a sok zivatart valószínûsítõ paraméter közül.
Vele és nélküle is kialakulhatnak zivatarok.
Ugyanígy az LI és a többi paraméter sem mondja meg, hogy lesz-e zivatar vagy sem.
Fõleg anticiklonális helyzetben nyáron, erõs napsütésben az LI és a CAPE is szinte használhatatlan. Akkor szokott lenni na nagy sírás-rívás, hogy a GFS -50 LI-t és 3500-as CAPE-et mutatott, aztán volt 5 cirrusz az égen egész nap.
Frontátvonuláskor, ciklonális görbületben viszont már minimális CAPE vagy LI is elegendõ.
A CAPE mellett a CIN-t és az SSI-t is érdemes nézni.
HA a CIN nagy (konvektív "akadályozás", inverziós helyzet) akkor nagy CAPE mellett sem lesz egy fia kumulusz fraktusz sem (hacsak nincs valami magasabbszintû emelés nevet )
Az SSI egész jó, ha 1-nél kisebb (0,-1) akkor az valószínûsíti a zivatart. (-2 vagy az alatt meg szinte biztos, +6-7 felett meg szinte kizárt)
Ott vannak még a különbözõ Totals-ok (CT, VT, TT) amiket én nem nagyon használok, de pl 50 fölötti TT esetén már valószínû zivatar.
Van még egy csomó különbözõ légköri paraméter pl K, K0, A, NI, amiket a többivel együtt érdemes használni. Nedvesség grafikont is érdemes nézni, ha pl egy szinten nagyon nagy a kiszáradás, az megeszi a kisebb feláramlásokat, viszont ha nagy feláramlások avnnak, akkor még hevesebb zivatarok fordulnak elõ.
Ugyanígy a különbözõ szinteken (fõleg 700 hPa-on) a függõleges emelést is érdemes nézni, ez nagyon rá tud segíteni a gomolyok megindulására.

Ugyanilyen fontos dolog még a különbözõ advekciós térképek: egy magassági gyenge hidegadvekció szokta a legváratlanabb, legszebb zivatarokat produkálni.
A nedvességadvekció még nagyon száraz légkör esetén is kialakíthat sokszor stagnáló heves zivatarokat.
Az örvényességadvekciót is érdemes figyelni, bár abból már nehezebb kiszûrni a dolgokat.