Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2013 év végi állapot)
Az alábbiakban Budapest Ferihegy (nem az OMSZ kezelésében lévő, hanem a hivatalos reptéri állomás) 2017-es összefoglalója.
Az évi középhőmérséklet 11,20 °C lett. Ezzel 1901 óta a 10. legmelegebb, illetve 1780 óta - a Budapestre rendelkezésre álló, homogenizált adatsorból interpolálva - kb. a 15. legmelegebb évet hagytuk magunk mögött. Az elmúlt 30 év átlagához viszonyítva, az egyes hónapok közül a január, az április és a szeptember adódott a szokásosnál hidegebbnek, a többi pedig az átlagos fölött alakult.
A január az utóbbi évtizedekben rendkívülinek számító hideget hozott, -5,75 °C-os középhőmérsékletéhez hasonlóra 1985 januárja és februárja óta nem volt példa errefelé (a legjobban 2001 decembere közelítette meg, -5,1 °C). Sőt, még 1780 óta is kb. a 30. leghidegebbnek adódott a januárok között.
A legjelentősebb pozitív anomáliával az év során a március zárt, mely több, mint 3 °C-kal volt melegebb a sokévesnél.
Az abszolút legmagasabb hőmérsékletet augusztus 4-én (38,7 °C), a legalacsonyabbat pedig január 8-án (-23,6 °C) mértük. Érdekesség, hogy ez utóbbi érték tizedre pontosan megegyezik a 2012. február 6-i minimummal, ezeknél alacsonyabb a XXI. században ezidáig nem fordult elő a reptéren.
A nyári napok száma 99, a hőségnapoké 50, a forró napoké 7 lett mindösszesen, szokás szerint az átlagosnál magasabb értékek. A fagyos napok száma 100, a téli napoké 23, a zord napoké 18. A téli küszöbnapok jókora részét természetesen a januárnak köszönhetjük, amikor amellett, hogy mind a 31 nap fagyosnak adódott, előfordult 18 téli és ugyanannyi zord nap is!
Az éves csapadékösszeg 643 mm lett. Ezzel folytatódott az elmúlt 1-2 évtized tendenciája, amely szerint az utóbbi időkben az átlagosnál csapadékosabb évek vannak túlsúlyban a szárazakhoz képest. Ha 10 évekre lebontott átlagokat vizsgálunk, akkor az 1981-1990-es időszak volt a mélypont (481 mm), aztán a 90-es években 526 mm-re, majd 2001-2010 között 598 mm-re emelkedett az átlagos éves csapadékösszeg. Ez utóbbival a jelenleg futó évtized adata gyakorlatilag hajszálpontosan megegyezik egyelőre.
Mérhető csapadék 116 napon hullott, ebből 19-szer volt 10 mm fölött a napi összeg, 8-szor 20 mm fölött, 3-szor pedig 30 mm fölött. A maximális napi csapadék október 22-én fordult elő (35 mm). Zivatar 30 napon alakult ki, a legsűrűbb hónap a május volt ilyen tekintetben (8 nap), ugyanakkor július után meglehetősen szegényesre sikerült a konvektív időszak, hiszen augusztustól kezdve az év végéig már csak mindössze 4 napon dörgött az ég. Jégeső 5 napon volt.
A havas napok száma 33 lett, míg hótakarót 26 nap reggelén jegyezhettünk föl, további 8 napon lepel vagy folt borította a talajt. Ugyanakkor a maximális hóvastagság nem haladta meg a 4 cm-t, ezzel folytatódott a 2013-14 tele óta tapasztalható gyenge hószezonok sorozata a környéken.
Emlékezetes viszont az április 19-20-i havazás, amikor a környező hegyekben átmenetileg több tíz cm-es hóvastagság alakult ki.
Köd vagy ködfolt a reptér valamely részén az év során 65 napon fordult elő.
Az évi középhőmérséklet 11,20 °C lett. Ezzel 1901 óta a 10. legmelegebb, illetve 1780 óta - a Budapestre rendelkezésre álló, homogenizált adatsorból interpolálva - kb. a 15. legmelegebb évet hagytuk magunk mögött. Az elmúlt 30 év átlagához viszonyítva, az egyes hónapok közül a január, az április és a szeptember adódott a szokásosnál hidegebbnek, a többi pedig az átlagos fölött alakult.
A január az utóbbi évtizedekben rendkívülinek számító hideget hozott, -5,75 °C-os középhőmérsékletéhez hasonlóra 1985 januárja és februárja óta nem volt példa errefelé (a legjobban 2001 decembere közelítette meg, -5,1 °C). Sőt, még 1780 óta is kb. a 30. leghidegebbnek adódott a januárok között.
A legjelentősebb pozitív anomáliával az év során a március zárt, mely több, mint 3 °C-kal volt melegebb a sokévesnél.
Az abszolút legmagasabb hőmérsékletet augusztus 4-én (38,7 °C), a legalacsonyabbat pedig január 8-án (-23,6 °C) mértük. Érdekesség, hogy ez utóbbi érték tizedre pontosan megegyezik a 2012. február 6-i minimummal, ezeknél alacsonyabb a XXI. században ezidáig nem fordult elő a reptéren.
A nyári napok száma 99, a hőségnapoké 50, a forró napoké 7 lett mindösszesen, szokás szerint az átlagosnál magasabb értékek. A fagyos napok száma 100, a téli napoké 23, a zord napoké 18. A téli küszöbnapok jókora részét természetesen a januárnak köszönhetjük, amikor amellett, hogy mind a 31 nap fagyosnak adódott, előfordult 18 téli és ugyanannyi zord nap is!
Az éves csapadékösszeg 643 mm lett. Ezzel folytatódott az elmúlt 1-2 évtized tendenciája, amely szerint az utóbbi időkben az átlagosnál csapadékosabb évek vannak túlsúlyban a szárazakhoz képest. Ha 10 évekre lebontott átlagokat vizsgálunk, akkor az 1981-1990-es időszak volt a mélypont (481 mm), aztán a 90-es években 526 mm-re, majd 2001-2010 között 598 mm-re emelkedett az átlagos éves csapadékösszeg. Ez utóbbival a jelenleg futó évtized adata gyakorlatilag hajszálpontosan megegyezik egyelőre.
Mérhető csapadék 116 napon hullott, ebből 19-szer volt 10 mm fölött a napi összeg, 8-szor 20 mm fölött, 3-szor pedig 30 mm fölött. A maximális napi csapadék október 22-én fordult elő (35 mm). Zivatar 30 napon alakult ki, a legsűrűbb hónap a május volt ilyen tekintetben (8 nap), ugyanakkor július után meglehetősen szegényesre sikerült a konvektív időszak, hiszen augusztustól kezdve az év végéig már csak mindössze 4 napon dörgött az ég. Jégeső 5 napon volt.
A havas napok száma 33 lett, míg hótakarót 26 nap reggelén jegyezhettünk föl, további 8 napon lepel vagy folt borította a talajt. Ugyanakkor a maximális hóvastagság nem haladta meg a 4 cm-t, ezzel folytatódott a 2013-14 tele óta tapasztalható gyenge hószezonok sorozata a környéken.
Emlékezetes viszont az április 19-20-i havazás, amikor a környező hegyekben átmenetileg több tíz cm-es hóvastagság alakult ki.
Köd vagy ködfolt a reptér valamely részén az év során 65 napon fordult elő.