Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2013 év végi állapot)
Ma reggeli ferdítéseim:
1. Ahhoz sem kell érteni a földrajzhoz, hogy lássuk, a Kékeshez hasonló klímájú, mondjuk 900 méter fölötti régió pár tized %-ot tesz ki hazánk területéből.
1/14, az meg 7,1 %.
2. Az lehet, hogy a te adataid órás kerekített értékek, de hivatalosan így számolnak:
"1901-től 1965-ig a magyarországi állomáshálózatban a napi háromszori észlelés volt jellemző, 07, 14, 21 órakor közép-európai idő (CET) szerint. A napi középhőmérsékletet nem csupán a három érték átlagaként, hanem a Meteorológiai Világszervezet (World Meteorological Organization, WMO) ajánlására a 21 órás adatot kétszeres súllyal figyelembe véve számítjuk (d_ta=(t07+t14+2*t21)/4).
1966-tól az észlelések időpontja 07, 13, 19 órára változott. Az éjszakai 01 órás adatot pedig a termográfról olvasták le. A napi középhőmérsékletet a négy adat átlagaként számoljuk (d_ta=(t01+t07+t13+t19)/4).
Az automaták üzembe állításától kezdődően a napi középhőmérséklet számítása lényegében nem változott, mind a négy adat az automata méréseiből számazik.
A középhőmérsékletet minden időszakban 2 tizedes pontossággal határozzuk meg, de az adatfájlokban az 1 tizedesre kerekített értékek jelennek meg. A napi középhőmérsékletet használó képletekben (havi, éves átlagok) mindig a 2 tizedes pontosságú adattal számolunk."
3. Ez igaz, kegyetlennek nem nevezted. Csak minden második hozzászólásban leírod, hogy milyen használhatatlan hősziget, mert pár tized fokkal enyhébb, mint az etalon pápai reptér.
4. Játék a számokkal.
5. Miért ne vennénk be? Amit beraktam térképet, azon is ott vannak a 200 méternél magasabban fekvő helyek, csak nincsenek számmal megjelenítve. Link A színeket is érdemes nézni, nem csak azt a tizen pár számot.
Egyébként meg a dombsági régióban jó magas szintig hasonló (sőt!!!) az átlag T a síkságihoz, hiszen bár általában hűvösebbek a nappalok, de cserébe enyhébbek az éjszakák. Kb. 500 métertől már erősebben játszik a magassági hideg és mondjuk télen, stratusos helyzetben a hidegkönyök. De ez az ország pár százaléka és ott sem egyből 3 fokkal hűvösebb a klíma, mint Kékesen.
Igen, mindenre van magyarázat, csak a pápai fagymocsár jelenségre nincs. Ami nem arra vonatkozik, hogy a pápai mérőhely túl hideg vagy rosszabb lenne bárminél is, hanem arra, hogy már 10 év óta folyamatosan azt tolod a fórumokon, hogy márpedig a meleg, mint fogalom, nem létezik. A pápai fagymocsár az te vagy, nem a mérőhely.
1. Ahhoz sem kell érteni a földrajzhoz, hogy lássuk, a Kékeshez hasonló klímájú, mondjuk 900 méter fölötti régió pár tized %-ot tesz ki hazánk területéből.
1/14, az meg 7,1 %.
2. Az lehet, hogy a te adataid órás kerekített értékek, de hivatalosan így számolnak:
"1901-től 1965-ig a magyarországi állomáshálózatban a napi háromszori észlelés volt jellemző, 07, 14, 21 órakor közép-európai idő (CET) szerint. A napi középhőmérsékletet nem csupán a három érték átlagaként, hanem a Meteorológiai Világszervezet (World Meteorological Organization, WMO) ajánlására a 21 órás adatot kétszeres súllyal figyelembe véve számítjuk (d_ta=(t07+t14+2*t21)/4).
1966-tól az észlelések időpontja 07, 13, 19 órára változott. Az éjszakai 01 órás adatot pedig a termográfról olvasták le. A napi középhőmérsékletet a négy adat átlagaként számoljuk (d_ta=(t01+t07+t13+t19)/4).
Az automaták üzembe állításától kezdődően a napi középhőmérséklet számítása lényegében nem változott, mind a négy adat az automata méréseiből számazik.
A középhőmérsékletet minden időszakban 2 tizedes pontossággal határozzuk meg, de az adatfájlokban az 1 tizedesre kerekített értékek jelennek meg. A napi középhőmérsékletet használó képletekben (havi, éves átlagok) mindig a 2 tizedes pontosságú adattal számolunk."
3. Ez igaz, kegyetlennek nem nevezted. Csak minden második hozzászólásban leírod, hogy milyen használhatatlan hősziget, mert pár tized fokkal enyhébb, mint az etalon pápai reptér.
4. Játék a számokkal.
5. Miért ne vennénk be? Amit beraktam térképet, azon is ott vannak a 200 méternél magasabban fekvő helyek, csak nincsenek számmal megjelenítve. Link A színeket is érdemes nézni, nem csak azt a tizen pár számot.
Egyébként meg a dombsági régióban jó magas szintig hasonló (sőt!!!) az átlag T a síkságihoz, hiszen bár általában hűvösebbek a nappalok, de cserébe enyhébbek az éjszakák. Kb. 500 métertől már erősebben játszik a magassági hideg és mondjuk télen, stratusos helyzetben a hidegkönyök. De ez az ország pár százaléka és ott sem egyből 3 fokkal hűvösebb a klíma, mint Kékesen.
Igen, mindenre van magyarázat, csak a pápai fagymocsár jelenségre nincs. Ami nem arra vonatkozik, hogy a pápai mérőhely túl hideg vagy rosszabb lenne bárminél is, hanem arra, hogy már 10 év óta folyamatosan azt tolod a fórumokon, hogy márpedig a meleg, mint fogalom, nem létezik. A pápai fagymocsár az te vagy, nem a mérőhely.