Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2013 év végi állapot)
Életem nagy havazásos élményei közül az egyik 1996 jan. 25-e tájához kötődik. Ez a téli félév egyébként a valószínűtlenségek ideje volt: szinte semmi sem a szokványos, "normális" módon sült el az időjárásban, hanem annál téliesebben alakult. Ez alól a szóban forgó hóesés sem kivétel.
De lássuk az előzményeket! Január 10-e körül igen nagy térségre kiterjedő déli áramlás vette kezdetét Európában. Ennek méretére jellemző, hogy az atlanti partoktól a Kelet-Európai-síkság nyugati részéig terjedt.
Link Link Link Link Link
Látható, hogy a déli áramlás nagyon tartós is volt, napokig alig változott a makroszinoptikai kép. Ezzel a mediterrán térségből egyre enyhébb légtömegek érték el Közép-Európát. A fagyos levegő messzire meghátrált a kontinens északkeleti peremvidékei felé.
Nálunk a december utolsó, és január első napjaiban leesett hó -legalábbis Észak-Dunántúlon- gyorsan elolvadt, majd változóan felhős-napos, déli szeles, enyhe, kora tavaszi hangulatú időjárás köszöntött be. Több napon át még éjszaka sem fagyott, a maximum-hőmérsékletek pedig többször megközelítették a 10 fokot. Igaz, hogy "tizenfokos" nagy, szokatlan enyheség nem alakult ki.
Ezek után bízvást arra lehetett számítani, hogy egy hosszasabb délnyugati áramlású, a szokásosnál jóval enyhébb időjárású "éra" jön létre. Nem így történt!
Január 13-tól az izobár-térképeken egyértelművé vált az északkeleti anticiklon térhódítása nyugat felé. Ezzel a déli áramlás fölöttünk fokozatosan délkeletire, keletire fordult. Az anticiklon peremén hideg, kontinentális levegő kezdett beszivárogni a Kárpát-medencébe.
Link Link Link Link
A talaj közelében meglepően kitartó dk-i, k-i szél fújt, és egyre kevesebb felhő, mind derültebb ég mellett lassan csökkenni kezdett a hőmérséklet.
Az igazán hideg szibériai levegő január 19-én érte el határainkat, amit Vissy Károly a tv-híradó időjárásjelentéséban látható örömmel jelentett be.
Link Link Link Link Link
Az utolsó térképeken ugyanakkor már feltűnik, hogy Délnyugat-Európa felett egy nagy kiterjedésű, igen aktív ciklon van kialakulóban. A ciklon "nekidörgölőzött" a hideg AC délnyugati peremének, és enyhébb, nedves légtömegeket kezdett térségünk fölé sodorni.
Link Link Link Link
A kétféle légtömeg keveredése jelentős havazást okozott hazánkban. A pontos dátumra ugyan nem emlékszem, de legvalószínűbbnek éppen január 25-e látszik. Előtte való nap este egy hölgy volt a jelentő meteorológus, ő a havazás mellé jelentős enyhülést "jósolt", azt mondta, a hóesés több helyen átmehet majd ónos esőbe, havas esőbe. Nem lett igaza, a dolog ismét a hidegebb irányba fordult. A valóságban Észak-Dunántúlon mindvégig nagy mennyiségű porhó hullott, ebből az erős szél komoly hófúvást csinált. Érdekes módon dk-i szél hordta a havat, -8, -9 fokos zord nappali hőmérséklet mellett. A házam dk-re néző bejárata mellett akkora hóbuckát hordott össze a szél, hogy alig lehetett ajtót nyitni tőle.
Az idő később se enyhült, pár nappal utána ez volt a kép:
Link
A közben északira fordult szél most már a másik oldalról fújta rá a havat a Győr-Bp. (1-es) főútra. Már mindegy volt, milyen szél fúj, mindegyik a száraz, fagyos porhavat hordta. Mintha Oroszországban élnénk.
De lássuk az előzményeket! Január 10-e körül igen nagy térségre kiterjedő déli áramlás vette kezdetét Európában. Ennek méretére jellemző, hogy az atlanti partoktól a Kelet-Európai-síkság nyugati részéig terjedt.
Link Link Link Link Link
Látható, hogy a déli áramlás nagyon tartós is volt, napokig alig változott a makroszinoptikai kép. Ezzel a mediterrán térségből egyre enyhébb légtömegek érték el Közép-Európát. A fagyos levegő messzire meghátrált a kontinens északkeleti peremvidékei felé.
Nálunk a december utolsó, és január első napjaiban leesett hó -legalábbis Észak-Dunántúlon- gyorsan elolvadt, majd változóan felhős-napos, déli szeles, enyhe, kora tavaszi hangulatú időjárás köszöntött be. Több napon át még éjszaka sem fagyott, a maximum-hőmérsékletek pedig többször megközelítették a 10 fokot. Igaz, hogy "tizenfokos" nagy, szokatlan enyheség nem alakult ki.
Ezek után bízvást arra lehetett számítani, hogy egy hosszasabb délnyugati áramlású, a szokásosnál jóval enyhébb időjárású "éra" jön létre. Nem így történt!
Január 13-tól az izobár-térképeken egyértelművé vált az északkeleti anticiklon térhódítása nyugat felé. Ezzel a déli áramlás fölöttünk fokozatosan délkeletire, keletire fordult. Az anticiklon peremén hideg, kontinentális levegő kezdett beszivárogni a Kárpát-medencébe.
Link Link Link Link
A talaj közelében meglepően kitartó dk-i, k-i szél fújt, és egyre kevesebb felhő, mind derültebb ég mellett lassan csökkenni kezdett a hőmérséklet.
Az igazán hideg szibériai levegő január 19-én érte el határainkat, amit Vissy Károly a tv-híradó időjárásjelentéséban látható örömmel jelentett be.
Link Link Link Link Link
Az utolsó térképeken ugyanakkor már feltűnik, hogy Délnyugat-Európa felett egy nagy kiterjedésű, igen aktív ciklon van kialakulóban. A ciklon "nekidörgölőzött" a hideg AC délnyugati peremének, és enyhébb, nedves légtömegeket kezdett térségünk fölé sodorni.
Link Link Link Link
A kétféle légtömeg keveredése jelentős havazást okozott hazánkban. A pontos dátumra ugyan nem emlékszem, de legvalószínűbbnek éppen január 25-e látszik. Előtte való nap este egy hölgy volt a jelentő meteorológus, ő a havazás mellé jelentős enyhülést "jósolt", azt mondta, a hóesés több helyen átmehet majd ónos esőbe, havas esőbe. Nem lett igaza, a dolog ismét a hidegebb irányba fordult. A valóságban Észak-Dunántúlon mindvégig nagy mennyiségű porhó hullott, ebből az erős szél komoly hófúvást csinált. Érdekes módon dk-i szél hordta a havat, -8, -9 fokos zord nappali hőmérséklet mellett. A házam dk-re néző bejárata mellett akkora hóbuckát hordott össze a szél, hogy alig lehetett ajtót nyitni tőle.
Az idő később se enyhült, pár nappal utána ez volt a kép:
Link
A közben északira fordult szél most már a másik oldalról fújta rá a havat a Győr-Bp. (1-es) főútra. Már mindegy volt, milyen szél fúj, mindegyik a száraz, fagyos porhavat hordta. Mintha Oroszországban élnénk.