Meglepő, nem várt időjárási fordulatot hozott 1972 március eleje. Emlékeim szerint a megelőző tél eléggé semmilyen volt: komoly hó, nagy hideg nem maradt meg az emlékezetemben (hozzá kell tenni, 12 éves voltam akkor)
Ezek után szinte bombaként hatott a nagyon erős lábashideg-betörés, melynek igazi párja talán azóta se jelentkezett. Az biztos, hogy 11-én, szombaton délután szürke, egyenletesen borult ég és korai sötétedés köszöntött Győr városra. Abban az évben délutánra jártam iskolába. Estefelé pedig a szüleimmel egy baráti házaspárnál vendégeskedtünk  -ahogy szombat esténként jó régóta szinte mindig.
A házaspár férfi tagja, Béla bá' igen érdekes, nagyműveltségű ember volt. Kiugrott diakónus, félbemaradt orvostanhallgató, végül egy MGTSZ-ben agronómus és főkönyvelő. Nagy ruszofil volt az öreg. Mikor megérkeztünk, mindjárt azzal fogadott engem (már akkor rajongtam a hidegért): "в Mоскве очень холодно, минус тридцать градусов" (Moszkvában nagyon hideg van, mínusz 30 fok)
Azt is mondta, hogy hamarosan hozzánk is megérkezik a hideg. No, ez egészen felvillanyzott. Még jobban felvillanyozódtam volna, ha ezt látom (és értettem volna hozzá):     Link
Eszerint tényleg farkasordító hideg volt a Kelet-Európai-síkságon, és a fagyos levegő a Kárpátok kapujában állt. Mivel tudtuk, hogy küszöbön áll a hóesés, öcsémmel azon az estén folyton az ablakon bámultunk kifelé. Apró szemű, jéghideg esőt hozott az este, és élénk északi szelet. Hazafelé menet már havasesőben gyalogoltunk. Éjszaka aztán megérkezett a havazás, másnap 0 fokra és fehér háztetőkre keltünk. A hideglevegő elárasztotta az országot:     Link
Ezen a vasárnapi napon, reggel apám leutazott a csopaki nyaralónkba, valami elintéznivaló miatt. Vonattal ment Veszprémig, mi a győri vasútállomásra kikísértük. Emlékszem, a vasúti kocsik jó havasak voltak, és jégcsapok is függtek rajtuk. Kitartóan havazott tovább, immár keletire, délkeletire fordult szélben. Egész nap ilyen volt az idő, és bár vastag hó nem esett, összefüggő, egyenletes hótakaró borította a tájat. Délután még szánkózni is kimentünk a töltésoldalba!
Sajnos csak epizódnak bizonyult a szép lehűlés és hó, pár nap múlva már ez volt a helyzet:     Link
Március 15-e után mégegyszer meglódult felénk a lábas, de már a Kárpát-medencébe nem jutott be:     Link     Link