Én két elméletrõl tanultam a töltésszétválasztódással kapcsolatban:
Az egyik szerint: a légáram hatására szétporladó vízcseppek nagyobb maradványai pozitív, a finomabb permet cseppjei negatív töltésûek lesznek. Ezért a nagyobb vízcseppek miatt a zivatarfelhõ alsó részén pozitív töltésû góc jön létre, míg a negatív töltésû vízpermetet a szél magasabbra viszi.
A másik: A vízcsepek megfagyása okozza úgy, hogy apró pozitív töltésû szilánkok pattannak le a nagyobb és negatívvá váló jégszemcsékrõl.
A valóság valószínûleg a kettõ kombinációja, ahogy Cauchy is említette, itt egy ábra:
Link

A "derült égbõl" villámcsapás az a feláramlásnál lévõ alsó pozitív gócból szokott kiindulni, az szokott váratlan lenni.