Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2013 év végi állapot)
1995 egy "csodaév" volt hideg szinoptikai helyzetek szempontjából. Ez ugyan az év első két hónapjában még nem látszott, a január és a február átlagos, vagy annál enyhébb időjárással telt. Március viszont egy olyan mértékű északkeleti hidegbetörést hozott, ami már elgondolkodtató volt.
A hónap első felének atlantikus hatásai, gyakori délnyugati légmozgása után az első dekád vége felé sokat mondó csend állt be. Link Link Link
A második térképen már feltűnik a magas szélességen kiépülő AC, előoldalán a nagy mennyiségű fagyos levegővel.
Emlékszem, ezen a pénteki napon kora délelőtt Győr családi házas negyedében sétáltam. A reggel hűvös volt, egyenletes cirruszfelhőzet szűrte a napsütést. Az ember a "csontjaiban érezte" az időváltozást, lehűlést (meg persze az Intézet is előrejelezte)
Természetesen egy ilyen észak-orosz anticiklon nem feltétlenül jelent nálunk drasztikus lehűlést. A hideg légtömeg megmaradhat a Kelet-Európai-síkságon, eláraszthatja a Fekete-tenger északi partvidékét. Bár, az 1060 hepás központi nyomás azért szöget üthet az ember fejébe.
Néhány nappal később világossá is vált, hogy a szibériai fagyos légtömeg bizony felénk mozog: Link
A március 11-12-i hétvégét a Balatonon töltöttük. Nyugodt, napos idő volt, nyílt az ibolya. De az időjárás-jelentésekből tudtam, hogy nemsokára visszatér a tél.
A hideg a március 14-re keddre virradó éjszaka érkezett meg. Ekkor havazni kezdett, kedd reggel olvadó, de csaknem összefüggő hótakaróra keltünk. Link Link
Gyönyörű, klasszikus szibériai hidegelöntés volt. Utána se fordult tavaszi melegre az idő. Az északkeleti légpálya ugyan hamar felszámolódott, viszont ezután sorozatosan atlanti blokkok jöttek létre, maritim hidegbetörésekkel (alapvetően hideg/hűvös időszakokban gyakori szcenárió az induló északkeleti blokk után a nyugati blokkos felállás) Az április nagy részben hideg, változékony időjárással telt. Emlékszem, az ikszedik hidegfront előtt szegény Vissy Károly azzal kezdte a tv híradó végén a jelentését: tudom, mi jár a rossz hír hozójának, de...
A hónap első felének atlantikus hatásai, gyakori délnyugati légmozgása után az első dekád vége felé sokat mondó csend állt be. Link Link Link
A második térképen már feltűnik a magas szélességen kiépülő AC, előoldalán a nagy mennyiségű fagyos levegővel.
Emlékszem, ezen a pénteki napon kora délelőtt Győr családi házas negyedében sétáltam. A reggel hűvös volt, egyenletes cirruszfelhőzet szűrte a napsütést. Az ember a "csontjaiban érezte" az időváltozást, lehűlést (meg persze az Intézet is előrejelezte)
Természetesen egy ilyen észak-orosz anticiklon nem feltétlenül jelent nálunk drasztikus lehűlést. A hideg légtömeg megmaradhat a Kelet-Európai-síkságon, eláraszthatja a Fekete-tenger északi partvidékét. Bár, az 1060 hepás központi nyomás azért szöget üthet az ember fejébe.
Néhány nappal később világossá is vált, hogy a szibériai fagyos légtömeg bizony felénk mozog: Link
A március 11-12-i hétvégét a Balatonon töltöttük. Nyugodt, napos idő volt, nyílt az ibolya. De az időjárás-jelentésekből tudtam, hogy nemsokára visszatér a tél.
A hideg a március 14-re keddre virradó éjszaka érkezett meg. Ekkor havazni kezdett, kedd reggel olvadó, de csaknem összefüggő hótakaróra keltünk. Link Link
Gyönyörű, klasszikus szibériai hidegelöntés volt. Utána se fordult tavaszi melegre az idő. Az északkeleti légpálya ugyan hamar felszámolódott, viszont ezután sorozatosan atlanti blokkok jöttek létre, maritim hidegbetörésekkel (alapvetően hideg/hűvös időszakokban gyakori szcenárió az induló északkeleti blokk után a nyugati blokkos felállás) Az április nagy részben hideg, változékony időjárással telt. Emlékszem, az ikszedik hidegfront előtt szegény Vissy Károly azzal kezdte a tv híradó végén a jelentését: tudom, mi jár a rossz hír hozójának, de...