Többszáz - ha a rómaiakat esetlegesség okán nem számítjuk - éve termelnek itthon fügét, a török kortól biztosan. Persze, nem õshonos, de nem az a búza meg a szõlõ meg a barack sem...Ha nem lenne rá kereslet, nem volna a tecsóban kapható.
De ez a legkevesebb. A káki és kivi esetében bizony jelentõs szállítási megtakarítást érhetne el a világ, ha nem az óceán túlfelérõl (vagy mondjuk Izraelbõl, Spanyol- és Olaszországból) cipelnék ide. A kivi igazán népszerû gyümölcs, ami nem baj, mert finom és magas a c-vitamin tartalma. A káki kiváló "ellenszere" a sok petyhüdt izomzatú szorulásosnak, akikkel teli van az ország és potenciálisan ki vannak téve a vastagbélrák veszélyének, hála az ócska minõségû gyorsélelmiszereknek és az ücsörgõ életmódnak. Óriási lehetõsgék vannak ezekben a gyümölcsökben szerintem!
A struccos analógiád annyiban sántít, hogy míg a stucccsibét bizony fûteni kell, mert nem bírja a hideget, a nevezett gyümölcsök nem olyasmik, amiket fûtéssel termelünk.