A régi almafajták sok szempontból szerencsésebbek, mint az eu-szabványra kitalált újak... Vannak fajtamentõ programok, talán marad is valami a régi almákból (nagy kedvencem a húsvéti rozmaring).
Pont most olvastam a História legutóbbi számában, ami számomra újdonság volt, hogy régen nem a ház mellé ültettek elsõsorban gyümölcsfát a jobbágyok, hanem erdei tisztásokra, egy-egy fát, aminek aztán tényleg csak a gyümölcsét kellett leszedni õsszel. Egy-egy jobbágynak volt több tucat gyümölcsfája is az uradalmi erdõkben. Ez leginkább egy dolgot jelez kiválóan: monokultúra-ellenes termesztési mód, amivel elkerülhetõ egy csomó betegség, kártevõ!