Elõször is azzal kezdeném, hogy elnézést kérek Metfickótól. Mert ezt így illik, még akkor is, ha ez itt egyesek részérõl nem "divat". De én, ha tévedek, azt beismerem. Most ez történt. Szal egy fabatkát nem adtam volna tegnap, hogy ma zivatar lesz DK-en. Volt...
De ez itt be is fejezõdött részemrõl. Ugyanis történt a jól megszokott koreográfia szerint, hogy közeledett a zivatar. Feketedett az ég alja. Már én is kezdtem beleélni magam. Olyan hosszú volt a láncolat, hogy mondtam is magamban: ez kizárt, hogy kikerüljön. Sikerült neki! Hogy a rohadás állna bele! nevet
Illetve nem kikerült, hanem az lett, amitõl tartottunk Cassanoval. Azaz a várostól délre olyan 15 km-rel Szeged felé elment az egyik része (dörgés, lecsapók közepette), a másik fele pedig Békéscsaba irányába került el, az is úgy 10-15 km-re. Tehát felettem kettészakadt az egész. Kb. 48 csepp esõt adott, éppen pettyes lett az aszfalt, borzasztó silány dolognak értékelném. Most mondjam azt: papírforma szívás ez nekünk? Hát ez az! Nem értem miért van ez, elképesztõ pech. És szinte mindig ez megy. De hát már meg sem lepõdöm rajta, viszont eszméletlenül dühít. Lehet, hogy megmutatta a mai helyzet, hogy mi vár ránk nyáron? Tiszta szívbõl remélem, hogy nem! nevet