hulladékot a bányákba "vissza"helyezni tényleg nem nyerõ ötlet: az urán jellemzõen üledékes kõzetekben dúsul, amik nem épp tömörségõkrõl és vízzáróságukról híresek... Emiatt a természetes urántelepek is többszörösére tudják emelni a háttérsugárzást a fölöttük lévõ területen - végig lehet gondolni, mi történne, ha a helyükre a sokkal erõsebben sugárzó hulladékot tennénk. Viszont tényleg bõven vannak a világon olyan geológiai szerkezetek, amik gyakorlatilg hermetikusan elzárják a hulladékot arra a pár ezer v. tízezer évre, ami alatt veszélytelenné válik. (Ill. valójában nagységrendekkel hosszabb idõre.) Ez a kérdés szerintem csak az emberek irreális félelmei miatt nincs megoldva - alkalmas hely bõven lenne, de amíg mindenütt fel lehet lármázni a lakosságot az "atom" veszélyeivel, addig sehol sem engednek lerakót építeni...

Egyébként nem hiszem, hogy egy ugyanannyi pénzbõl kijövõ szélfarm akár csak megközelítõleg annyi energiát tudna termelni, mint az atomreaktor... Másrészt: még ha olcsó is lenne, mekkora földterületet kellene felhasználni ahhoz, hogy pl. annyi energiát termeljen, mint Paks? Ezt a területet kitõl, mitõl vennéd el? Ill. ha az ország fogyasztásának jelentõs részét akarnánk széllel fedezni, akkor mivel pótolnánk szélcsendben a hiányt? A geotermikus energiának szintén megvannak a korlátai. Helyi energiaellátásra (fõleg fûtésre, melegvízre) kiváló, de hogy az áramtermelésbõl jelentõs részt kapjon, ahhoz iszonyatos méretû erõmûvek kellenének...